A robotok kora már itt van, egyre több dolgot csinálnak, egyre többen vannak, egyre ügyesebbek, miközben az emberre egyre kevesebb területen van szükség. Azonban ez mind nagyon jó. Meg is mondom, hogy miért.

A teljes automatizálás útján

Az automatizálás története valójában már több mint 5000 éves. Már az ókori görögök is gondolkodtak benne.[1] A jövőben mindent a gépek termelnek majd meg helyettünk. Szuperpontos szenzoraikkal, precíz, flexibilis karjaikkal gyorsabban és ügyesebben dolgoznak majd minden területen, mint bármelyik év dolgozója valaha.

Először az egyszerű, de monoton munkákat veszik át (szortirozást, gyártást, összeszerelést, feldolgozást), aztán a minőségellenőrzést, a járművezetést, a háztartást, a kertgondozást, könyvelést, és szép lassan minden mást is. Nem érdemes kételkedni abban, hogy minden szakmát át tudnak venni tőlünk a robotok, ha kellően fejlettek lesznek. Már most létezik legalább egy elmélet, vázlat vagy prototípus minden szakmára. A Tiédre is. A ma létező munkák 30-35%-a várhatóan automatizálódik robotok és algoritmusok által a 2030-as évek közepére.

A robotok nem elveszik a munkát az emberektől, hanem átveszik. Nem feleslegessé teszik az embereket, hanem felszabadítják őket azok alól a feladatok alól, amiket nem szeretnek csinálni, vagy éppen szívesebben töltenék helyette az idejüket mással. Az embereknek nem kell majd unalmas, monoton, veszélyes dolgokat csinálniuk, nem kell egyre többet termelniük, egészségre káros környezetben dolgozniuk, sem aggódniuk a célszámok miatt.

a jövő robotja

A robotok és az algoritmusok idővel mindenben jobbak lesznek az embernél. (Fotó: Pavel Danilyuk / Pexels)

Nem lázadnak fel ellenünk a gépek

Akik nem értik a mesterséges intelligencia lázadásáról szóló elméleteket, ők gondolkodnak jól. Valójában ez nem több mint egy divathullám, amiről menő beszélni, mert az emberek bizonytalanok a témában, és rákattintanak bármire, ami ennek a ködnek az eloszlatását ígéri. Ilyenek voltak az ufók és a szellemek, most meg az MI.

Ahogy az ufók sem jöttek el még soha, úgy az MI sem fog fellázadni, bármennyire is logikusak a filmbeli elméletek erről. Egyszerűen a mesterséges intelligencia nem így működik, csak mi ruházunk fel mindent emberi tulajdonságokkal. Egy gépnek/programnak sosem lesznek olyan igényei, mint egy embernek, ennél fogva céljai és vágyai sem.

A robotok kora = több szabadidő

Az automatizálás és a robotizálás az emberiség történelmében az egyik legnagyobb lépés lesz. Legalább akkora változást hoz az életünkben, mint annak idején a mezőgazdaság, az állattartás, a városépítés, a gőzgép, az elektromosság vagy az internet elterjedése.

Ezt a mai eszünkkel nehéz elképzelni, ahogy annak idején nyilván a földműves sem tudta belátni milyen lesz a világ, ha már mindent kombájnok aratnak majd, és egy tableten láthatja, melyik állata milyen egészségügyi állapotban van.

Az elmúlt száz évben a munkával töltött idő jelentősen lecsökkent. Dora Costa, amerikai közgazdász összegezte tanulmányában, hogy míg az 1880-as években 10 órát dolgoztak 6 napon át, addig 1920-ban már csak 8 órát 6 napon át. 1940-től állt be a ma is elterjedt 8 óra 5 napon át, de az elmúlt 50 évben majdnem duplájára nőtt a szabadnapok száma. Még mindig jelentős különbségek vannak az országok között, de a tendencia tisztán kirajzolódik.[3]

Négynapos munkahét, 3, 2, 1…

Ma mindenki sokkal több munkát tud elvégezni ezalatt a nyolc óra alatt, hála a digitalizációnak, a rengeteg gépnek és eszköznek, az internetnek és a mobilkommunikációnak. A közeljövőben miért ne lehetne kényelmesen elvégezni 5 napnyi munkát 4 nap alatt. Nem arról van szó, hogy most is 4 napot dolgoznak az emberek, egyet meg ellógnak, hanem arról, hogy még gyorsabb és hatékonyabb lesz a munkavégzés, ezért kevesebb idő is elég ahhoz, hogy befejezzünk ugyanannyi feladatot az adott héten.

A négynapos munkahét tesztelése az Egyesült Királyságban azt az eredményt hozta, hogy a dolgozók kevésbé égtek ki, boldogabbak voltak, és jobban fókuszáltak a munkájukra.[4] Hasonló eredmények születtek az Egyesült Államokbeli hat hónapos teszten is.[5]

Mindenki azt találgatja, hogy ugyan mit fognak csinálni az emberek azzal a plusz egy nappal. Majd biztos felesleges dolgokat vásárolnak, tévéznek és pörgetik a közösségi média hírfolyamokat. De nem így lesz, ahogy régen sem így lett. Ha a több szabadidő több tespedést hozott volna, nem tartanánk itt. A folyamatnak pedig nem a négynapos munkahéttel lesz vége.

okos robot

A jövőben mindent robotok termelnek majd (Fotó: user6702303 / Freepik)

Több szabadidő = gyorsabb fejlődés

Az, hogy mi lesz a plusz szabadidővel hamarabb megoldódik, mint gondolnánk. Egyrészt a következő generáció már úgy nő fel, hogy 3 napos hétvégével tervezi az életét tinikorától kezdve. Nekik már egészen más lesz a gondolkodásmódjuk, mint a mai felnőtteknek, akiket szintén nem kell félteni, mert megjelennek majd a tippek, tanácsok programajánlatok három napra, a mindig szabad péntekekre. Nagyon gyorsan tele leszünk tennivalóval, kellemes feladatokkal, programokkal a plusz szabadnapunkra.

Az első felmérések azt mutatják, hogy az emberek az extra szabadnapjukat ügyintézésre, családjukra áldozzák vagy olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, amik korábban csak lelkiismeretfurdalással voltak beszoríthatóak a napirendbe.[6]

Biztosan lesz, aki lazsál majd, és lesz, aki továbbra is dolgozik, ezáltal több bevételhez, jobb életszínvonalhoz jut hozzá. Azonban lesz, aki a plusz szabadidejében végre belevág majd olyan dolgokba, amire eddig nem volt ideje: hatékonyabb energiatároló eszköz tervezése, főzőtanfolyam, művészet, robotok programozása, vagy éppen mások segítése. Mindenki fel tud sorolni jó pár dolgot, amit azért nem csinál, mert nincs rá ideje, és ezek nem haszontalan dolgok. Kirándulást, testedzést, szórakozást, kikapcsolódást, barátok/rokonok látogatását fogjátok mondani, nem azt, hogy ha több szabadidőm lenne, többet tiktokoznék, vagy többet ülnék a tévé előtt. Összességében biztos vagyok benne, hogy a világ jobb lesz, és az emberiség fejlődése gyorsulni fog, ha az embereknek több szabadideje marad.

Miből fogunk élni, ha már nem dolgozunk?

Ahogy az automatizálás terjed, egyre olcsóbb lesz minden, hiszen egy gép az emberi munkaerő töredékéért készít el egy autót, tévét, ételt, ráadásul 24/7 képes termelni. A cégek eleinte ezt extra profitként elnyelik majd, de idővel be kell majd látni, hogy az embereknek alapjövedelmet kell adniuk ahhoz, hogy kellő fogyasztóerővel rendelkezzenek. Ezt pedig a cégek adójából az államok könnyedén meg tudják adni, hiszen a haszonkulcsok hatalmasak lesznek, és az adóbevételeket ahhoz fogják igazítani.

Elindulunk egy úton, amikor a pénz elkezdi elveszíteni az értékét. A „kapitalizmus, ahogy mi ismerjük nem passzol a jövőhöz.” [7] A cégek, kormányok hosszú távon nem fogják tudni belül tartani az emberiséget a kapitalizmus és a fogyasztás karámjában, mert szükségszerűen rövidtávon gondolkodnak, míg az emberiség egésze (tudomány és technológia, találmányok és megoldások) hosszútávon.

Alapjövedelem tesztfázisban

A Világbank 2013-as felmérése szerint, a szegény emberek, ha alapjövedelmet kapnának, akkor az ingyen pénzt nem alkoholra és dohányárura költenék. Az első felmérések az alapjövedelem hatásairól azt mutatják, hogy az emberek nem mondanak fel a munkahelyükön, és akik mégis kevesebbet dolgoznak, a plusz szabadidőt tanulásra, önmaguk fejlesztésére használják. [8]

A kapitalizmus hosszú távon bukásra van ítélve, mindegy mennyien ragaszkodnak hozzá. Ennek oka pedig, hogy az értékek alapja a nyersanyag és az energia. Ez a kettő pedig idővel ingyen és korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre fog állni. Ezt nagy erőkkel kutatják, keresik a megoldást. Lehet, hogy még száz év, de elkerülhetetlen. Ha pedig korlátlan energiánk van, és korlátlan nyersanyagunk, ráadásul automatizáltuk is a gyártást és a termelést, akkor miért kéne még fizetnünk? Emellett a kapitalizmus feltételezi a folyamatos növekedést, ami zárt rendszerben nem lehetséges örökké. Az alapjövedelem bevezetésével rálépünk az útra, ami oda vezet, hogy nem lesz miért fizetni, és a pénz értelmét veszti.

robotok a jövőben

Az ember és az MI együtt mindkettőnél erősebb lesz (Fotó: Lifestylememory / Freepik)

Hol a vége?

El fogunk jutni abba a korba, amikor már csak annyit kell dolgoznunk, amennyit szeretnénk, amennyit a közösség, az emberiség megkíván tőlünk, hogy a fejlődés fennmaradjon. Amire szükségünk van, megtermeljük ingyen. A mi dolgunk csak az lesz, hogy jobb gépeket tervezzünk, építsük a jövőt, fejlesszük a világunkat. Ez a maihoz képest egy teljesen más szemléletet, nevelést, oktatást kíván, amit egyelőre elképzelni is nagyon nehéz számunkra. Ilyen világban játszódik például a Luna című regény.

Most sokan arra gondolnak, hogy ha minden ingyen van, mindenki elvesz magának mindenből egy csomót. De valójában nem így lenne. Ma már senki nem tárol otthon filmeket, mivel mindent elér az interneten. Akkor sem vinnénk haza több száz videókazettát (lejátszóval együtt), ha ingyen lenne. Ugyanígy nem fog senki felhalmozni élelmiszert, cipőt, ruhát, autót, fényképezőt, tévét, ha egyszer mindig elérheti a legújabbat. Ott parkol az utcán, ott van a boltban, ingyen van, és van bőven. Emlékezzünk: gépek termelnek, újrahasznosítanak, és nincs mennyiségi korlát, mert az energia ingyen van. Azok az emberek, akik majd ebben nőnek fel, összehasonlíthatatlanul másképpen fognak gondolkodni az értékekről, a magántulajdonról, a világról, és az élet értelméről, mint a mai emberek. Egészen más civilizációs szinten lesznek: szó szerint jövőbeli emberek.

Utópia vagy wishful thinking?

Ha megnézzük a tudományos törekvéseket, minden ebbe az irányba mutat. A fejlesztések, a kutatások, pont egy ilyen világ építőköveit hozzák épp létre, és nincs semmi, ami ezt a folyamatot megállíthatná. Olyan tempóban történik, hogy csak generációkon át érezhető a változás. Minden újabb generáció törvényszerűen egy picivel közelebb érzi magához azt, ami a szülei számára a nehezen érthető jövő volt, és így tovább.

Mondhatjuk, hogy ez utópisztikus, de a történelem bármelyik kora utópisztikus a száz-kétszáz évvel azelőttihez képest. Érdemes a jó dolgokra fókuszálni, mert csak azok maradandóak. A háborúk, éhinségek, járványok múlandóak, míg a kerék, a tűz, a hűtőszekrény, az autó és az okostelefon fennmaradtak. Az optimistákat mindig is naivnak bélyegezték, pedig hosszú távon mindig nekik van igazuk.

A jövő azonban nem egy dátum, ami majd eljön, a robotok kora nem fog elkezdődni egyszer csak valamelyik szilveszteri buli után. Már akkor elkezdődött, amikor az első automatizált folyamatot megalkotta az ember, és sosem lesz készen vagy fejeződik be. Ezért az utópia és a disztópia nem jó kifejezések a jövőre, mivel ezek állapotot jelentenek, míg a jövő, ahogy a jelen is egy fejlődési folyamat.

Hogy milyen lesz a jövő, arról itt írtam bővebben.

Persze százéves léptékben könnyű optimistának lenni, ha közben magas villanyszámlát kell fizetni, de összességében mégiscsak jobb kedve lesz az embernek a gondolattól. És ha mindenkinek jobb kedve lett, akkor máris jobb hely a világ. Minél többen, minél előbb értik meg a civilizáció fejlődésének ezt az elkerülhetetlen irányát és a dinamikáját, annál előbb jutunk egyről a kettőre. Nem kell más, csak mindenki csinálja, amiben jó. Amit pedig senki sem akar csinálni, majd elvégzik a robotok.

Hogy ezek az itt említett dolgok mikorra valósulnak meg, nem tudhatjuk, de érdemes a világot pozitívan szemlélni, és meglátni benne, hogy mennyi jó dolog valósult már meg most.

Ha kérdésed van, valamit hozzáfűznél vagy vitatkoznál a blogposztról, írj a szerzőnek itt.

Források:

[1] How automatons helped predict the future of robotics, inverse.com (https://www.inverse.com/article/10494-how-automatons-helped-predict-the-future-of-robotics) (2023. 01. 03.)

[2] Will robots really steal our jobs?, PWC.com (https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/impact_of_automation_on_jobs.pdf) (2023. 01. 03.)

[3] How are working hours measured and what can we learn from the data?, Charlie Giattino és Esteban Ortiz-Ospina, 2021, Our World in Data

[4] The UK has begun the world’s biggest trial of the four-day work week. What are the pros and cons?, World Economy Forum (https://www.weforum.org/agenda/2022/06/four-day-work-week-uk-trial/) (2023. 01. 03.)

[5] Workers who tested 4-day workweek say they’ll never return to 5 days—or only with a huge pay bump, CNBC.com, (https://www.cnbc.com/2022/12/09/us-4-day-workweek-trial-results-no-one-is-going-back-to-normal.html) (2023. 01. 03.)

[6] The Case for a 4-Day Work Week | Juliet Schor | TED (https://www.youtube.com/watch?v=MyVfUaXyyqo) (2023. 01. 03.)

[7] The Good Future, Gerd Leonhard

[8] Universal Basic Income Explained – Free Money for Everybody? UBI, Kurzgesagt (https://www.youtube.com/watch?v=kl39KHS07Xc) (2023. 01. 03.)