Az MI nem pusztítja ki az emberiséget 

Szerző: | júl 7, 2023

mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) nagyon forró téma lett, mióta az átlag felhasználók is hozzájutottak az első, érezhetően intelligens nyelvi modellező MI-hez, a GPT-4-hez. Azóta mindenkinek beindult a fantáziája, leporolták a világvége forgatókönyveket, petíciókban hívják fel a figyelmet a veszélyekre, amik valójában nem is annyira veszélyek, és nem is újak.  

Sajnos a vészmadarak nyilatkozatai tele vannak csúsztatásokkal és ferdítésekkel, hogy nagyobb legyen a nézettség. Ebben a cikkben sorra veszem a leggyakoribb világvége forgatókönyveket, a témában legnagyobb szakértők nyilatkozatait, és felvázolok egy logikus és sci-fis fantáziától mentes realista jövőképet. A cél, hogy tisztán lássunk az MI témában. 

 

Az MI-vel kapcsolatos legnagyobb kockázatok 

Az alábbi gyűjtés a nagy híroldalakon megjelent cikkek, videók és podcastok összegzése:

1. MI kockázat: dezinformáció

A szakértők egybehangzóan a dezinformációt (fakenews, deepfake) tartják az MI legnagyobb veszélyének. Viszont az nem életszerű, hogy egy politikai vezető vagy kiberterrorista csoport mindenkit megelőzve hamis képekkel és videókkal félrevezeti az embereket, szavazókat, hogy hatalomhoz vagy pénzhez jusson, esetleg káoszt okozzon. Hiszen a technológia mások számára is elérhető, a hamisítás detektálására képes programok pedig hasonló tempóban fejlődnek. Az emberek is egyre okosabbak, és egyre többen megtanulják, hogy nem minden igaz, amit látnak vagy hallanak.  (The New York Times)

A fotóhamisítás és a hazugság, mint eszköz mindig is létezett, ez nem az MI veszélye, hanem az emberé. „A szakértők aggódnak, hogy az emberek visszaélnek majd ezekkel a rendszerekkel, hogy dezinformációt terjesszenek” – (The New York Times). Ezt akár a tévé feltalálásakor is mondhatták volna. Talán mondták is, mégsem hozta el a tévé a társadalmi összeomlást. A dezinformáció nem egy veszély, hanem egy probléma, amire figyelni kell és folyamatosan új megoldást találni rá. 

Sokan hozzák fel érvnek az MI ellen, hogy hibázik, illetve „hallucinál”, tehát olyan forrásokra hivatkozik, amik nem léteznek, kitalál dolgokat, amik nincsenek is. Persze, hogy hibázik, hiszen gyerekcipőben jár. A tévében sem volt mindig hibátlan és folyamatos 4K adás. Egy technológia sosincs készen, folyamatosan fejlődik. Eleinte nehézkes, de előbb-utóbb működni fog. Ettől nem kell temetni, sem félni tőle, csak fenntartásokkal kezelni. 

2. MI kockázat: intelligenciarobbanás

Ez a kifejezés arra a jelenségre utal, amikor már az MI fejleszti az MI-t, és szuperintelligens lesz. Ezen a ponton az emberek már nem feltétlenül értik az MI működését, és onnantól nem az ember lesz a legintelligensebb entitás a Földön. Ez önmagában nem veszély, sőt ez a célja a fejlesztésnek, de persze a szabályzás, az MI betanítása, és az, hogy jóra használjuk fontos lesz.  

„A szuperintelligenciának nem feltétlenül kell valami negatívnak lennie. Ha megfelelően menedzseljük, akkor a legjobb dolog lehet, ami az emberiséggel történhet” – mondta Max Tegmark, svéd-amerikai fizikus. 

3. MI kockázat: kicsúszik a kezünkből

Nehéz elképzelni, hogyan történhetne meg lépésről lépésre. Nem is vállalkozott rá még senki, hogy pontosabban, hihetően és logikusan leírja. A vészmadarak nem jutnak tovább az olyan hangzatos és hatásvadász mondatokon, mint például: „Amikor ezek a rendszerek sokkal erősebbek lesznek, mint amit hittünk, hogy lehetnek, akkor igazán igazán igazán őrültté válnak” – mondta Anthony Aguierre elméleti kozmológus. Mintha egy meccs előtt azt mondanánk, hogy ez durva lesz. Ezek a mondatok csak hangulatkeltésre jók, aminek meg a stadionokban van a helye.  (The New York Times)

Goeffrey Hinton brit-kanadai kognitív pszichológus és informatikus (akit az MI keresztapjának tartanak) félelme, hogy az MI átver minket azért, hogy nagyobb hatalmat kapjon tőlünk. Például ahhoz, hogy egy feladatot végrehajtson részfeladatokat kell elvégeznie, amikhez bizonyos jogosultságokra lesz szüksége. Mi van, ha az MI úgy tervezi meg a feladat végrehajtását, hogy közben minél több jogosultságot gyűjtsön be? – Ez azonban csak találgatás. Miért tenne ilyet, hiszen úgyis megkapja a jogokat, ha kell, nem gyűjtögetne. Ez emberi tulajdonság, amit hiba lenne az MI-re aggatni. (CBS Mornings, Youtube)

Steve Wozniak, az Apple társalapítója, és akit szintén az MI keresztapjának tartanak, legfőképpen attól tart, hogy azok, akik manapság phishinggel (adatlopás, adat kicsalás) és spameléssel foglalkoznak, új sebességbe kapcsolnak majd az MI-nek köszönhetően. (CNN, Youtube.) (Forbes) Rejtély, hogy miért nem említette meg, hogy a levelőzőrendszerek, a személyes adatok védelmével foglalkozó cégek, de hamarosan az iOS, az Android, és úgy általában az operációs rendszerek szintén MI integrációval felszerelve várják az ilyen jellegű támadásokat. 

4. MI kockázat: Hozzáférés fegyverekhez

A mai MI-k nagyjából egy hétéves gyermek szellemi színvonalán vannak, és csak bizonyos feladatokban képesek felülmúlni az embereket. Mégis ki bízna rá fegyverrendszereket egy hétévesre? Ha az MI felnőtt lesz, akkor viszont nyugodtan. Biztos okosabban fogja használni, mint mi, de leginkább nem használja sehogy. Az emberek hozzáférnek fegyverekhez, amiket aztán tiltások és egyezmények ellenére is használnak. Egy MI, ha aláír egy egyezményt (tehát kap egy tiltást), akkor nem használja a fegyvereket. Egyszerűen képtelen rá. A Terminator csak egy fikciós film, nagyon messze áll a valóságtól. (Valójában Schwarzenegger sem fém belül.) 

5. MI kockázat: Elveszi a munkánkat

Nem veszi el a munkánkat, hanem átveszi azokat a feladatokat, amiket már senki nem szeret csinálni, monoton, időigényes vagy unalmas: fordítás, szövegírás, analitika, takarítás, adminisztráció, ügyfélszolgálat. Így az emberek tartalmasabb, hasznosabb feladatokat tudnak majd ellátni, ráadásul kevesebb idő alatt: Helló, négynapos munkahét! Helló, alapjövedelem! Köszi, MI! 

Az automatizációra vonatkozó jóslatok túl optimisták voltak. Az emberi munka kiváltása lassabban halad, mint a jövőkutatók hitték 5-10 évvel ezelőtt. Például „az önvezető autózás elterjedésével kapcsolatos hype miatt népszerű nézetté vált, hogy hamarosan nem lesz már szükség kamionvezetőkre; ehelyett az utóbbi években a nyugati gazdaságok egyik legsúlyosabb problémájává vált a sofőrhiány.” – írta a Telex. 

Érdekes, hogy pár éve még az volt a fő narratíva, hogy a robotok veszik el munkánkat, most már az MI. Eddig mindenki a robot apokalipszistől félt, ami csak nem jött el, miközben rengeteg robotunk lett. Valahogy így lesz az MI-vel is. Eleinte félünk tőle, aztán egyszer csak ott lesz mindenhol és jó lesz, és jön majd valami új, amitől félni lehet. 

mesterséges intelligencia gpt

Mesterséges intelligencia ábrázolás (Kép: MI által generált kép / deepai.org)

Az MI forradalma 

Lassan valóban beszélhetünk az MI-forradalom eljöveteléről. Ez lesz az a korszak, amikor minden eszközünkbe valamilyen szintű mesterséges intelligencia kerül. Nem csak okos lesz, hanem intelligens is. A telefonunk nem csak éttermet ajánl majd, hanem beszélget velünk az adott helyről. Az autónk nem csak útvonalat tervez, hanem együttműködik a többi autóval, megtanulja hogyan vezetünk, mik a kedvenc útvonalaink, és beszélgethetünk is vele, mint abban a régi akció sorozatban K.I.T.T.-tel. Ez persze nem egyik napról a másikra történik majd, nincs egy dátuma, ami egyszer csak eljön. Ez egy folyamat lesz, lassú és hosszú, de valószínűleg a legtöbb ember számára így is túl gyors. 

 

A Mesterséges intelligencia és a világvége 

Több forgatókönyv is létezik arra vonatkozóan, hogy miként ér véget az emberiség az MI által, ezeket a legjobban a Wikipedia AI aftermath scenarios oldala foglalja össze.

Van benne olyan, amiben az MI-t egy dobozba zárjuk, és mint a Galaxis Útikalauzban, kérdezünk tőle, ha valamit nem értünk.  

Ray Kurzweil informatikus, feltaláló és jövőkutató szerint egy másik lehetőség, hogy eggyé válunk az MI-vel, a valóság és a virtuális világ közötti határ pedig elmosódik.  

Aztán van forgatókönyv arra is, hogy az MI, mint szuperintelligens lény rezervátumban tartja majd az embereket, mint házi kedvenceket. (Mondjuk ez azért elég vicces.) 

A legpesszimistább forgatókönyv szerint az MI arra a következtetésre jut, hogy az emberiség túlélése szükségtelen, energiapazarlás és kockázatos. Ezért kiírt minket. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az MI-t konkrétan erre tanítjuk be. Másképpen nem.

Ezek a pesszimista forgatókönyvek néhány drasztikus lólépésben eljutnak a mai korból egy emberiség nélküli korba, és nem részletezik az egymást követő logikus lépéseket, hogyan is történne mindez. Így aztán nem többek ötletelésnél, sci-fi filmek tartalmi kivonatánál a Színes RTV-ben. Emellett mellőzik vagy alábecsülik az emberek három fontos tulajdonságát: többségükben jóságosak, kiváló problémamegoldók, túlélésre vannak programozva. 

Az olyan baljós elgondolások, mint például amikor a biotechnológia, a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia egyesülve létrehoznak egy emberfeletti lényt, a scifi kisregények világába valók, mint amilyen például az Immutáció. Nagyon izgalmas, de fikció.

A történelem megmutatta, hogy képesek vagyunk minden új technológiát megszelídíteni, és szolgálatunkba állítani. Minden találmány használata beáll egy idő után egy kezelhető szintre, és nem uralkodik el az emberiségen (tévé, atomenergia, drogok, számítógépes játékok, fegyverek), holott bármelyikről találunk hasonló forgatókönyveket, amik az emberiség borzalmas végét hozzák el. 

Tudósok is vannak bőven, akik vitatják, hogy ezek a világvége forgatókönyvek valaha is megtörténhetnek, és azt is, hogy egy MI ilyesmire valaha képes lenne. Steven Pinker evolúciós pszichológus például így reagált „Az a tény, hogy el tudsz képzelni egy jövőt fejben, nem bizonyítja, hogy az valószínű, vagy egyáltalán lehetséges.”  (Wikipedia)

 

Miért nem jön el soha a mesterséges intelligencia apokalipszis? 

Hat fő oka van, és látni fogjuk, hogy ezek mindegyike már ismerős lesz. 

1. Az MI nem ébred öntudatra

És sosem lesznek érzései. Egyszerűen azért, mert a tudat és az érzelmek nem pusztán adatok, hanem biológia, emlékezet, szociális kapcsolatok, énkép, halandóság, empátia, és egy sor hasonló megfoghatatlan dolog együttese. A halandóság fontos tényező az embernél, amikor döntéseket hoz, igényei lesznek, cselekszik a világban, hatással van a környezetére, és bizonyos esetekben a saját vagy családja érdekeit mások elé helyezi. Ez az MI-nél sosem fog fennállni, ami rettenetesen beszűkíti az igényeit, mivel ideje végtelen. Ha nekünk lenne végtelen időnk, egyáltalán nem kéne aggódnunk semmin, kereshetnénk pénzt 50-100 éves időtávlatú befektetésekkel, megtanulhatnánk a világ összes szakmáját, lehetne ezer házasságunk ezer válással. Nem számítana semmit az idő, ami halandóként most arra sarkall minket, hogy osszuk be jól, gyorsan, de megfontoltan döntsünk, keressünk több pénzt rövid távon, azonnal javítsuk, ha hibázunk, és így tovább.

A szuperintelligencia létrejöhet egy számítógépben, de érzelmek, emberi igények, önzés vagy motiváció aligha.

Az olyan mondatok, mint hogy „Az emberiség egy szakadék felé száguld” (Tegmark), meg hogy az MI “földönkívüli technológia” (Harari, Youtube) nem többek üres és hatásvadász hangulatkeltésnél. 

A jövő nem egy időpont, nem is egy szakadék, hanem egy újabb korszak. Átmeneti állapotok láncolata. Nincs olyan, hogy kész, hogy vége, csak a fejlődés van. (Erről itt írtam bővebben.)

Dr. Yoshua Bengio kanadai informatikus (akit ugyancsak az MI keresztapjának tartanak) szintén felveti, hogy nem tudjuk megkülönböztetni a generált nyelvet a természetes nyelvtől. Azt nem teszi hozzá, hogy ez miért lenne baj. Ez volt a célja a fejlesztésnek. Ez egy siker, nem egy veszély. Attól mert egy program átmegy a Turing-teszten, és nem tudjuk megkülönböztetni a beszélgetést vele egy emberétől, még mindig nem ember. Attól, mert egy színész jól eljátssza a filmben, hogy a világ legjobb zongoristája, nem lesz zongorista. (Harari, Youtube)

2. A megszemélyesítés csapdája

A legnagyobb hiba az MI-vel kapcsolatban, amiért félünk tőle, hogy emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, mintha valós személy lenne. Az embereket pedig tévesen ítéljük meg a média torzító hatása miatt. Ennél fogva azt gondoljuk, hogy az MI olyan lesz, mint az emberek a hírekben: önző, veszélyes, csaló, stb. Pedig nagyon nem. Ha nem adunk emberi tulajdonságokat az MI-nek (és feltételezzük, hogy senki nem él vissza vele) máris sokkal izgalmasabb a téma, és kevésbé veszélyes. Persze sok a feladat, kell a szabályozás, de a világvége hangulatkeltés, a mátrixozás és a terminátorozás nem több mint hatásvadászat. 

Általános emberi megközelítés a megszemélyesítés. Mindent hajlamosak vagyunk emberként kezelni: a növényeket, az állatokat, de még a fiktív dolgokat is. És most az MI-t is. Ha az OpenAI által fejlesztett GPT vagy a Google Bard ad egy választ, akkor mi automatikusan értelmet, érzelmeket, emberi tulajdonságokat látunk mögé, holott ez csak egy program, kódok, algoritmus. Ennél fogva az MI sosem fog emberként gondolkodni, és mentes is minden emberi jó és rossz tulajdonságtól. Sam Altman, a GPT-t fejlesztő OpenAI igazgatója úgy mondta, fontos emlékeztetni az embereket, hogy a GPT egy eszköz, nem egy teremtmény (“It’s a tool not a creature.”) (Lex Friedman, Youtube)

3. Az MI-hez nem könnyű hozzáférni

Az MI egy nagyon fejlett technológia, ennél fogva elsősorban a tudomány, a fejlesztők krémje fér hozzá, egy átlagos – tegyük fel rosszindulatú – ember aligha. A szabályozás is a fejlesztők kezében van, így egyelőre nincs mitől tartanunk. Attól, mert az MI által tanított MI-t nem értjük, még nem lesz jobban hozzáférhető és rosszra használható nagy tömegek számára. A politikai vezetők és a tech tudomány éllovasainak az érdeke is az, hogy biztonságos és az emberiséget szolgáló MI-t hozzanak létre. Ehhez még idő kell, de ezen dolgoznak, és meg is fogják csinálni. Az Atom bomba/atomenergia sem hozta el a világ végét, és azok, akik hozzáférnek, nem mind értik pontosan hogyan működik vagy hogyan épül fel. 

4. A kutatók és a fejlesztők nagy része jó ember,

akiknek a célja a biztonságos fejlődés, és az új technológiák megfelelő tesztelése és szabályozása, hogy valóban az emberiséget szolgálják. Ez naivnak és idealistának hangzik, de a világ nagy része valójában ilyen, csak a média ferdíti el a emberekről alkotott képünket, és fókuszál szüntelenül és gátlástalanul a rossz dolgokra és a gonosz emberekre, pusztán azért, mert azt jobban kattintjuk. 

5. Az intelligencia jó

Általánosságban igaz, hogy minél intelligensebb egy ember vagy egy faj, annál többre becsüli az életet magát, az elért eredményeit, a közösséget és a fejlődését. A filmekben ez persze kifordítva jelenik meg a szuperintelligens főgonoszok karakterein keresztül, de a valóságban kevés igazán intelligens gonosz embert tudunk felsorolni a történelemből. Tehát, ahogy az MI tanul, és egyre okosabb lesz, majd esetleg valóban intelligens is, akkor nyugodtan feltételezhetjük, hogy érteni fogja az élet különlegességét, a ritkaságát az univerzumban, a civilizációba fektetett munkánk mértékét, és úgy általában a fajok halandóságának az édes-keserű korlátait és lehetőségeit. Ez nem jelenti azt, hogy ez érdekli is az MI-t vagy jelent számára bármit, de ha megérti, akkor intelligens entitásként nem akar majd kárt tenni egyik élő, halandó, törékeny fajban sem, pont úgy, ahogy ma egy intelligens ember sem akar kárt tenni a bálnákban, a többi emberben, a kulturális örökségekben vagy az országok infrastruktúrájában.

6. Az MI valójában nincs is

Jaron Lanier szerint túl korán kezdtük el használni a „Mesterséges Intelligencia” kifejezést, és egy új technológiát akkor fogunk rosszul menedzselni, ha félreértjük. ”Vannak lehetőségek az új technológia kontrolálására, de előbb abba kell hagynunk a misztifikálását.” (The New Yorker). Lanier szerint nincs is olyan, hogy MI, és minél előbb belátjuk ezt, annál előbb kezdjük el intelligensen kezelni a technológiát. A szöveg és képgeneráló programok könnyen tűnhetnek emberinek, mivel kiszámíthatatlanok, és flexibilisek, amit eddig nem társítottunk a számítástechnikához, de valójában csak összeollózzák, amit találnak a neten, és ezt már egészen használható módon teszik, de ettől még ezek nem kreatív elmék, és nem találnak fel semmi újat önállóan. Az MI forradalmi technológia, de nem azért, mert egy új entitás, hanem mert az emberi együttműködés egészen új szintje.

robotok mesterséges intelligencia

A robotok és emberek együttműködése a kulcsa jövőbe (Kép: rawpixel.com / Freepik)

Mire képes az MI? 

A mesterséges intelligencia képes kiszámolni és megtervezni a jelenleginél sokkal hatékonyabb energiafelhasználású gépeket, autókat, űrrepülőket. Alkatrészeket, épületeket tud tervezni, messze az emberi képességek felett. Képes elemezni és optimalizálni város, sőt ország méretű rendszereket, legyen az közlekedés, energiafelhasználás, élelmiszerellátás. Képes tanulni, és ezeket a rábízott rendszereket óráról órára fejleszteni, tökéletesíteni. De emögött nem kreativitás áll, hanem a betáplált paraméterek mentén nagy mennyiségű adatok elemzése.

Képes beazonosítani bűnözőket kameraképek, telefonadatok, és historikus adatok elemzése alapján valószínűségszámítással. Előre megmondja hol a legnagyobb az esélye egy bűnesetnek. Pont ahogy a Különveleményben, csak emberek nélkül.

Aztán ott van az orvosdiagnosztika. Egy MI képes az orvostörténelem összes historikus adatát átnézni, és minden hasonló életkorú és életvitelű ember adatait átnézni, majd egy mindennél pontosabb diagnózist felállítani egy tünetről. Sőt, képes lesz a problémát meg is oldani, akár műtéti úton, akár egyénre szabott gyógyszeres kezelésessel, úgy, hogy az összes lehetséges gyógyszerkombinációt lemodellezi előtte virtuálisan, majd a legjobbat adja a betegnek. Ha egy orvosban bízunk, akkor egy szuperintelligens orvosban miért ne tennénk? 

Az MI nagy előnye nem csak az, hogy nagy mennyiségű adatot képes elemezni, hanem azokból ember módjára, emberi érdekeket figyelembe véve tud következtetéseket levonni és javaslatokat tenni. Mintha egy nagyon-nagyon okos ember lenne. És a kimagaslóan intelligens emberek ritkán gonoszak. Ha pedig egy MI egyszer mindezt megtanulta, a tudása könnyen és gyorsan megosztható más rendszerekkel, míg például egy orvos képzése, majd a tudásának továbbadása évtizedeket ölel fel.

 

Realista kép az MI-ről 

Sam Altman foglalja össze a legjobban a mesterséges intelligencia helyzetét és a teendőket. A technológia gyors fejlődése őt is megrémiszti, de ez még nem jelenti azt, hogy veszélyes lenne, csak annyit, hogy egyre nehezebb lépést tartani vele. Altman örül az MI népszerűségének, mert végre a kormányok is elkezdtek foglalkozni vele, és talán elindul egy többoldalú egyeztetés a szabályzásról, ami szerinte a legfontosabb következő lépés lenne. (ABC News, Youtube).  

A GPT nem mondja meg hogyan kell bombát készíteni, de ha meg is mondaná, abban semmi újdonság nincs, ezt ma a Google is megmutatja, és meg is kérdezhetjük bárkitől, aki tudja hogyan kell bombát készíteni. Attól, hogy a bombakészítés leírását elrejtjük, aki bombát akar készíteni megtalálja a módját. 

Geoffrey Hinton szintén a mielőbbi nemzetközi megállapodást sürgeti, amiben lefektethetőek lennének a Mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának szabályai. Hinton szerint lehetséges, hogy az MI új ötletekkel áll elő, amivel saját magát képes fejleszteni, és nekünk komoly feladatunk, hogy erre kitaláljuk a kontrolmechanizmusokat. De Hinton nem veszélyként, inkább kivívásként tekint az MI fejlődésére. „Nagyjából egyenlő erőforrásokat kell beletennünk az MI fejlesztésébe, hogy minél erősebb legyen, és abba, hogy ellenőrzés alatt tartsuk és minimalizáljuk a kellemetlen mellékhatásait.” (PBS NewsHour) Pont úgy, mint bármely más technológiai újításnál. 

Összességében az igazi MI szakértők, akik aktívan részt vesznek valamilyen fejlesztésben vagy ténylegesen rálátnak azokra óvatosan fogalmaznak, és nem tartják veszélyesnek az MI-t, de sürgetik a szabályozást, ide tartozik Sam Altman, Max Tegmark, Geoffrey Hinton, Tilesch György. Azok akik csak érintőlegesen foglalkoznak az MI-vel, mint pl. Elon Musk vagy Steve Wozniak, ők már riogatnak, de közben inkább az okosabb tudósokat ismétlik. Végül a hozzá nem értők, akik hatásvadászattal használják az MI témát ismertségi bázisuk építésére, ide tartozik Yuval Noah Harari történész, Aza Raskin, író,  és Tristan Harris technológiai etikus. A magyar hírportálokon kielégítő elemzés a MI-ről nem található.

 

Az MI valós veszélyei 

A mesterséges intelligencia esetében mindennél fontosabb lenne az összefogás, a tudás megosztása, és a verseny háttérbe szorítása. Az MI egyébként egy olyan termék, amivel nehéz komoly gazdasági előnyre szert tenni, mivel egyrészt mindenkinek lesz, másrészt mindenki képes lesz detektálni a másikét – nemrég nyert egy egyetemi diák, Greg Tarr díjat azért, mert az általa fejlesztett MI képes felismerni a deepfake / hamisított videókat.

Az MI, ha túl korán vagy a verseny miatt túl drasztikusan engedjük rá a világra, akkor több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Ugyanis a megszűnt munkahelyekkel is kezdeni kell valamit, az MI által kiszámolt optimalizálásokat meg is kell valósítani, az új eszközöket le is kell gyártani, és így tovább. Nem úgy van az, hogy aki előbb kapcsolja be az MI-t, ott előbb lesz kolbászból a kerítés. 

A MI gondolkodása és így a cselekvése is gépi logika alapján történik. Nincsenek emberi igényei sem céljai, így mindig a feladat végrehajtása felől fogja megközelíteni a lépéseinek a megtervezését. Ezért nagyon fontos, hogy milyen feladatot és ehhez mekkora szabadságot adunk neki, mert könnyen előfordulhat, hogy a nemes cél érdekében olyan alfeladatokat generál magának, amik több kárt okoznak, mint a végső cél megoldásának nyeresége. Például azt mondjuk, hogy optimalizálja a város energiaellátását, az MI megcsinálja, de közben több energiát él fel, mint amennyit a végén megspórolunk. Egy másik példa lehet, hogy tervezze meg a világ éhezőinek élelmezését, az MI megtervezi, de közben erdőket irt ki és folyókat terel el, állatfajokat tüntet el. Az ő logikája mindkét példa esetén lehet helyes, a probléma a feladat meghatározásában van. 

Max Tegmark szerint a legfontosabb feladat az emberiség céljainak és az MI céljainkat összehangolása. (Lex Friedman, Youtube)

ex machina film

Mesterséges intelligencia a mozifilmekben, női robot alakban (Ex Machina / © A24, Universal Pictures)

Ki ébred öntudatra előbb? 

A mesterséges intelligencia rejt magában kockázatokat, de nem többet, mint bármelyik másik technológiai újításunk a múltban. Meg kell szelidíteni, alkalmazkodni kell hozzá, és használni, valamint fejleszteni kell. 

A legvalószínűbb forgatókönyv – és egyben nagyjából az egyetlen járható út –, hogy az MI a többi technológiai vívmányhoz hasonlóan kevésbé látványosan és drasztikusan beépül a mindennapokba, ahogy tették ezt a háztartási gépek, a szórakoztató elektronika és az okosabb robotok. 

Minden eszközünkben lesz valamilyen szintű MI, ami megkönnyíti az életünket. Minden szakma megtalálja, hogyan tud hatékonyabb lenni az MI segítségével. Közben fokozatosan kialakul a szabályozás, ami kikövezi az utat a további fejlesztéseknek. 

A mesterséges intelligencia egy új korszak az emberi civilizáció történetében. Más világrend, más szociális és gazdasági berendezkedés kell hozzá. Más oktatás, más eszközök. Az MI bármit tud generálni: fotót videót, szöveget. Ezzel meg kell tanulnunk együtt élni. Az online világ is átalakul, a tartalomfogyasztás is. 

Attól tartani, hogy az MI elveszi a szellemi munkánkat, a robotok meg a fizikait idejétmúlt hozzáállás. Nem elveszik a munkát tőlünk, hanem átveszik. Megcsinálnak helyettünk mindent, mi pedig tele leszünk szabadidővel. Foglalkozhatunk a hobbinkkal, a családunkkal a barátainkkal. Nem maradunk le a gyerekeink fontos eseményeiről, lesz időnk olvasni, alkotni, magunkkal törődni. De ehhez le kell mondani a profitról és a versenyről. Ennek a korszaknak vége. Hagyni kell az MI-t hogy megoldja a világ gondjait, az energiaéhséget, a gyártásoptimalizálást, az újrahasznosítást és a környezetvédelmet. Az emberiség képes volt megalkotni az MI-t, az MI pedig képes megoldani minden további problémát. Ez a civilizációnak egy új, elismerésre méltóan magas szintje. 

Nem az MI öntudatra ébredése itt a kulcskérdés, hanem a világvezetőké. 

 

Források: 

A mesterséges intelligencia segítségével fantasztikus jövő is megalkotható, mint amilyen például a Luna című regényben is van, ahol robotok, kiborgok, szuperképességű emberek, mesterséges állatok és csodálatos épületek teszik az életet könnyűvé, és élménytelivé:

jövő scifi regény

Elolvasva: 128