A sok vészjósló híroldal és nagyotmondó „szakértő” helyett nézzük meg távolabbról a nagy összképet, milyen lesz a jövő valójában! Jobb vagy rosszabb az élet a Földön, mint korábban? Ha valós képet akarunk kapni, akkor érdemes a fejlődési trendekre fókuszálni, és az elkerülhetetlen dolgok mentén vizsgálódni. Ezeket nagybetűkkel kiemeltem.
Mi az, ami elkerülhetetlen?
Elkerülhetetlen minden, aminek a megoldásán az emberiség nagy erőkkel dolgozik. Azért elkerülhetetlen, mert a történelem során számtalanszor bizonyítottuk, hogy előbb-utóbb mindenre találunk megoldást, ez csak idő kérdése. Ami ma egy ötlet vagy gyerekcipőben járó technológia, az a jövőben úgy fog működni, ahogy megálmodták. Olcsó lesz, elérhető, elterjedt.
A ROBOTIZÁLÁS, az automatizálás például ilyen. Már része az életünknek, és egyre terjed, fejlődik. Idővel mindenre lesz egy robotunk, ami az adott feladatot mindenkinél jobban látja el. A jövőben a robotok olcsók, könnyen kezelhetők és általánosan elterjedtek lesznek (lásd még a Milyen lesz a robotok birodalma posztot).
Az OKOS ESZKÖZÖK egyre gyorsabbak, egyszerűbbek és kényelmesebbek lesznek. Idővel minden tárgy okos lesz, és a funkciótáruk egyre bővül. Önállóan is kommunikálnak egymással, mi pedig számos módon vezérelhetjük majd valamennyit.
Az ALGORITMUSOK és a MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁK (MI) fejlődése elhozza a mindennél precízebb elemzéseket, vizsgálatokat és tervezést, amik alapján sokkal pontosabban fogjuk tudni, hogy mit kell tennünk bizonyos célok eléréséért. A legfrissebb megfigyelések szerint az ember közösen egy MI-vel hatékonyabb, mint bármelyikük külön-külön. Ez óriási lendületet fog adni a tervezéseknek és fejlesztéseknek a következő évtizedekben. A Mesterséges Intelligencia nem fog öntudatra ébredni.
Ami ma EXTRA, különleges, luxus, az a jövőben alapvető lesz. Az első számítógépeket a hadsereg használta, hatalmasak és drágák voltak. Ma mindenkinek van egy a zsebében, és az emberiség egész tudása elérhető vele. Ruházat, élelmiszer, elektromos áram, technológia, építészeti megoldások – mindennel így volt és lesz.
James Webb teleszkóp az emberiség egyik legnagyobb vívmánya (Fotó: NASA/MSFC / David Higginbotham )
Miért érzékeljük rossznak a világot?
A média szereti torzítani a valóságot (még a hiteles források is), előre veszik a rossz híreket, mert azokra többen kattintanak, és az ő sikerüket kattintásban mérik. Az ember pedig evolúciós reflex miatt keresi, vizsgálja a bajt, a veszélyt, a rossz híreket: ami régen egy tábor körül ólálkodó vadállat lábnyoma volt, az most a háborús-balesetes-terroristás hír a neten. Azt figyeljük: leselkedik-e ránk veszély?
A filmeknek és könyveknek egyenesen feladatuk, hogy eltérjenek a valóságtól, ettől lesznek izgalmasak, és így szórakoztatnak minket. De ahogy a cápák sem lesznek nagyok és okosak, és nem vadásznak tudatosan emberre, úgy a világ sem pusztul el minden héten valamilyen hatalmas csapás miatt, nem lesz világháború és világjárványok sem irtanak ki minket.
Volt már olyan érzésed, hogy a hírekben azt mondták, hogy valami nagy baj lesz, súlyos, nehéz idők jönnek: pl. járvány, hiány, pénzügyi válság stb., de aztán mégsem lett annyira súlyos, mint előre jelezték? Ennek oka az, hogy az előrejelzések még akár lehettek is igazak (bár a média és a szakértők szeretik felfújni), de időközben rengeteg ember dolgozott a megoldáson, így végül a lefolyása enyhébb lett. Erről viszont nem számolnak be a hírek, mert ez már unalmas, és sok utánajárás kell hozzá. Így aztán hagyják elsikkadni, és inkább keresik a következő nagy dobást.
A másik ok az, hogy amikor valamit megtanulunk a jelenről az a tudás csak pillanatnyi, és gyorsan elavul, mi pedig nem tudunk naprakészek maradni. Például azt olvassuk, hogy a napelemek nem elég hatékonyak vagy bizonyos betegségek halálozási rátája magas. Eltelik néhány év, és ezek az adatok már egészen mások (többnyire javulnak). A napelemek ezerszer hatékonyabbak lettek, a halálozási ráták jelentősen lecsökkentek. Minden fejlődik, de mi nem tudunk minden információt folyamatosan frissíteni a fejünkben.
Miért érdemes tehát optimistán tekinteni a jövőre?
A globális felmelegedés, a klímaválság komoly dolog. Mindenki kongatja a vészharangot, ami nagyon helyes. Azonban a 10-20 éve felvázolt világvége forgatókönyvek nem akarnak megvalósulni. Az oka pedig az, hogy többezer önkéntes, tudós, kutató, mérnök, de még politikus is dolgozik azon, hogy a klímaváltozást megállítsák, és enyhítsék a káros hatásait.
2021-2022-ben például 70 milliárd dollárt fektettek tiszta-energia start-upokba a cégek és magánszemélyek.[1] A globális zöld-energia befektetések összege elérte az 1,4 billió dollárt 2022-ben.[2] Ezeket aligha látták előre azok, akik húsz éve klímakatasztrófát jósoltak a 2030-as évekre. „Sokkal előrébb járunk, mint ahogy azt néhány évvel ezelőtt megjósoltam volna abban, hogy rávegyük a vállalatokat a zéró szén-dioxid-kibocsátású áttörésekbe való befektetésre.” [3] – Bill Gates. Ha minden jól megy, akkor a technológiának, az okos, jóakaratú embereknek és a hosszú távra tervező nagyvállalatoknak köszönhetően a föld klímájának rendbetétele sem tart majd tovább, mint a kisiklatása.
„Nem azért kéne optimistának lennünk a jövőt illetően, mert a problémáink kisebbek, mint gondolnánk, hanem azért, mert a problémamegoldó képességünk nagyobb, mint gondolnánk.” [4] – mondta Kevin Kelly, jövőkutató, a Wired magazin alapító vezető szerkesztője.
Ha 50-100 éves időléptékben nézzük az emberiség történelmét, akkor mindig nagyon komoly fejlődést és javulást látunk. Az orvostudomány győzött a betegségeken, a béke és az együttműködés a háborúskodás felett, az oktatás terjedése a vallási, törzsi tiltások felett, a technológia a távolság felett. A „régen minden jobb volt” mantra sosem állta meg a helyét. Talán akad, ami jobb volt (?), de semmiképp sem „minden”. A képet a fejünkben általában a filmek, könyvek, családi anekdoták teszik nosztalgikussá és romantikussá.
Észre sem vesszük, hogy a világ jobb lett
Az igazság az, hogy „az elmúlt néhány évtized során jóval kevesebb embert sújt a mélyszegénység, kisebb a gyermekhalandóság, kevesebb a bűncselekmény, a járvány, az éhezés, a gyerekmunka, a halálos kimenetelű természeti katasztrófa és a repülőgép-szerencsétlenség. Soha nem éltünk még ilyen gazdagságban, biztonságban és egészségben.”[5] „A fejlődés nem hit vagy optimizmus kérdése, hanem történelmi tény.” – Steven Pinker.[6] „Ha választanod kéne, hogy az emberi történelem melyik korszakában élnél, akkor ezt a mostanit választanád.” [7]– Barack Obama.
A jövőben az igazság győzni fog a dezinformáció felett, az űrkutatás az interplanetáris távolságok felett, az önvezető autók a közúti baleseti statisztikák felett, a fenntartható, olcsó és környezetbarát energia a környezetkárosító, drága energia felett, és így tovább. Egészen egyszerűen nem lehet másképpen, méghozzá azért, mert a média világképével ellentétben a Földön TÖBB A JÓ EMBER, az okos tudós, mérnök, genetikus, orvos, gondolkodó, programozó, feltaláló, mint az álhírterjesztő, laposföldhívő, aluliskolázott, rosszindulatú, önző ember, akik ráadásul egyre kevésbé lesznek önzők, ahogy mindenkinek egyre több és jobb jut mindenből.
Rutger Bregman holland történész szerint AZ EMBEREK ALAPVETŐEN TISZTESSÉGESEK. Erre a megállapításra a világ leghíresebb tragédiáinak és szociálpszichológiai kísérleteinek alapos vizsgálata után jutott el. Azonban a média, a vallások és a hatalmon lévők ezt a tényt mindig is igyekeztek száműzni a közvélekedésből.[8] Ez azt jelenti, hogy a világ vezető erőinek az a jó, ha mindenki azt gondolja, az emberek gonoszak, önzők, egymás életére törnének, eltaposnák egymást, ha ők nem vezetnének minket a civilizált szabályrendszerük szerint. Azonban számos tudományos kísérlet, történelmi katasztrófa és válsághelyzet vizsgálatának eredményeképpen bebizonyosodott, hogy ez nem igaz.
„Makacsul tartja magát az a mítosz, miszerint az ember természettől fogva önző, agresszív és pánikra hajlamos lény. […] A valóságban épp az ellenkezője igaz. […] …jó és nem olyan jó tulajdonságokkal egyaránt rendelkező, összetett személyiségek vagyunk. Csak az a kérdés, hogy mely tulajdonságokat erősítjük meg magunkban.”[9] Mindezzel együtt még a vallások, a nagyvállalatok és a kormányok azt mondják, hogy minden egyre jobb lesz, csak épp hozzáteszik, hogy ehhez az kell, hogy ők maradjanak a vallások, a nagy cégek és a kormányok.
A emberiség idővel az összes problémájára megtalálja a megoldást (Fotó: Julia Koblitz / Unsplash)
A pesszimizmus alkonya
A rossz dolgok mindig dinamikusan történnek, nagyobb figyelmet kapnak, „5-6x gyorsabban terjednek”[10], a jó dolgok hírnek többnyire unalmasak, mert azokhoz idő kell. „Good things take time” – Kevin Kelly. Ha egy földönkívüli (amelyik nem ismeri az országokat és nem érti a híreket) a földi háborúkról szeretne tudósítani, rettentő kicsi az esélye, hogy belefut egy fegyveres konfliktusba a bolygón, valószínűbb, hogy békésen éldegélő embereket találna (majdnem) mindenfelé.
Aztán azért is érdemes optimistának lenni, mert az elmúlt száz év nagy pesszimista előrejelzései egyáltalán nem valósultak meg. Nem népesedtünk túl, nem tettük tönkre a bolygót, nem irtottuk ki magunkat atommal, nem uralkodott el az anarchia, járványok sem tarolták le a bolygót, és egyik összeesküvés-elmélet sem bizonyult igaznak. Ha valaki legközelebb pesszimista jövőképpel próbálja elvenni a jókedvünket, nyugodtan kételkedjünk.
A pesszimizmusról elég kevés anyagot találni az interneten. Kevés hiteles ember áll ki, és javasolja, hogy zárkózzunk be, mert a világ borzalmas hely, hogy ne bízzunk senkiben, mert minden ember gonosz és önző. „A pesszimizmus sosem nyert semmilyen csatát, sem békeidőben, sem háborúban.” [11] – Dwight D. Eisenhower. Ismerjük el, hogy egy pesszimista világkép sokkal nevetségesebb, mint egy naiv optimista világkép. A globalizációnak és az információ gyors terjedésének köszönhetően, nem csak a hamis hírek és logikátlan konteók terjednek, hanem a pozitív gondolatok is, így az optimizmus is.
Milyen lesz a jövő?
Van, amit nem látunk előre. Az egészet megbolygathatja bármilyen technológiai újítás, találmány, országok közti megegyezés. Mindegy mennyit elemezzük az adatokat, és hiába tudunk mindenről, ami a világban történik, egyes dolgok, események, találmányok hatása csak később mutatkozik meg. Az internet és az okostelefon életünkre gyakorolt hatása óriási, amit senki nem tudott előre felmérni. Hamarosan a mesterséges intelligenciák (emberekkel közösen) is tervezhetnek egy sor izgalmas dolgot nekünk. Nem tudjuk mi vár ránk a következő száz évben, de nagy léptékben a fent felsorolt trendek világosan látszódnak, és hogy merre tartunk az nem fog változni.
Nem látjuk előre a kapitalizmus jövőjét sem, de az biztos, hogy komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie a világgazdaságnak és a versenyszférának, valamint a fogyasztásnak, mint a gazdaság egyik motorjának. Ha a jövőben az energia és a nyersanyag olcsó lesz vagy ingyenes, és a világban a verseny helyett egyre több az együttműködés, akkor a pénz lassan elveszítheti hatalmát, és a kapitalizmus a meghatározó szerepét (lásd még a Milyen lesz a robotok birodalma posztot).
Érdemes úgy gondolni a jövőre, ahogy a jelenre is tekintünk a múlthoz képest. Az 1920-ban élt emberek beszédét nehezünkre esik megérteni, és ezek az emberek el sem tudták képzelni, hogy majd lehetségessé válik a videókonferencia vagy az elektromos járművek, és hogy megépül a CERN meg a James Webb teleszkóp. Mi pont ilyenek vagyunk a száz év múlva élőkhöz képest: nem tudjuk elképzelni, amit fel fognak találni addigra, nem értik majd tökéletesen a beszédünket, és az ő technológiájuk számunkra varázslatnak tűnne most.
Mikor érünk oda a jövőbe?
A jövő nem egy állapot, a FEJLŐDÉSNEK NINCS VÉGÁLLOMÁSA. Sem utópiába, sem disztópiába nem tudunk megérkezni. „A disztópikus világokkal az a baj, hogy nem fenntarthatóak.” – Kevin Kelly.[12] A jövő is egy folyamatos fejlődés lesz (protopia[13]), ahogy az emberiség bármelyik korszaka. Egy ilyen jövőben az emberek aktívan dolgozhatnak az életük javításán, a társadalom egésze pedig képes arra, hogy tagjainak szabadsága révén fokozatosan jobbá váljon. Ez a jövőkép nem azt jelenti, hogy minden jó lesz mindenkinek, hanem azt, hogy nem a dolgok pillanatnyi állapota számít, hanem a fejlődés kölcsönösen kívánatos iránya.[14]
Ami ma egy megoldás, probléma, találmány, szabály, az semmiképpen sem végleges, hanem egy fejlődési történet egyik megállója, ha úgy tetszik, lehetőség, ajtó további megoldásokhoz, problémákhoz, találmányokhoz, szabályokhoz. Épp ezért nincs értelme sem annak, hogy azt mondjuk rá, hogy rossz, vagy nem elég jó, mivel nem végleges. Lehet, hogy most még nem elég jó, de a lényeg a haladás, a próbálkozás, az előrelépés. „A siker egy hosszú távú lehetőség, ami a ma megtett cselekedetekkel kezdődik.”[15] – Bill Gates.
Az optimistákat általában naivnak bélyegzik és kinevetik. Pedig valójában az emberiség mindig is optimista volt. Ha nem lennénk azok, akkor nem terveznénk hosszútávon, nem vállalnánk gyermeket, nem dolgoznánk a technológiák fejlesztésén, és nem kutatnánk új lehetőségeket, megoldásokat. „Hosszú távon, a jövőt az optimisták határozzák meg.”[16] – Kevin Kelly.
Az optimizmus azonban nem azt jelenti, hogy úgyis minden rendben lesz, nyugodtan hátradőlhetünk. „A valóságtól elrugaszkodott optimizmus túlzott kockázatvállaláshoz, gazdasági összeomláshoz, rossz tervezéshez vezethet.” [17] – Tali Sharot. Az optimizmus azt jelenti, hogy el tudunk képzelni egy jobb világot, és meg is tudjuk valósítani. „Az optimizmus nem csak, hogy kapcsolatban áll a sikerrel, hanem egyenesen oda vezet.”[18] – Tali Sharot. Úgyhogy érdemes mindenkinek dolgoznia rajta, és hozzátenni azt, amiben a legjobb. A fejlődés egy folyamat, ami az állandó problémamegoldásról szól.[19] Mindent egybevetve, a fejlődés megállíthatatlan, és hosszú távon a világ mégiscsak egyre jobb lesz.
Megosztás FacebookonHa kérdésed van, valamit hozzáfűznél vagy vitatkoznál a blogposztról, írj a szerzőnek itt.
Források:
[1] The future our grandchildren deserve, Bill Gates, gatesnotes.com (https://www.gatesnotes.com/About-Bill-Gates/The-Year-Ahead-2023) (2022. 12. 29.)
[2] These charts show record renewable energy investment in 2022, Stephen Hall, World Economy Forum (https://www.weforum.org/agenda/2022/07/global-renewable-energy-investment-iea/) (2022. 12. 29.)
[3] The future our grandchildren deserve, Bill Gates, gatesnotes.com (https://www.gatesnotes.com/About-Bill-Gates/The-Year-Ahead-2023) (2022. 12. 29.)
[4] The Future Will Be Shaped by Optimists, Kevin Kelly, TED (https://www.youtube.com/watch?v=FrqBWQ-mVEc) (2023.01.04.)
[5] Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük, Rutger Bregman, HVG Könyvek, 2020
[6] Is the world getting better or worse? A look at the numbers | Steven Pinker, TED, (https://www.youtube.com/watch?v=yCm9Ng0bbEQ) (2022. 12. 24.)
[7] Nothing Is More Responsible for the Good Old Days Than a Bad Memory, Joakim Book, Human Progress, (https://www.humanprogress.org/nothing-is-more-responsible-for-the-good-old-days-than-a-bad-memory/) (2022. 12. 28.)
[8] Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük, Rutger Bregman, HVG Könyvek, 2020
[9] Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük, Rutger Bregman, HVG Könyvek, 2020
[10] Be optimistic and create #thegoodfuture – because your attitude contains your Future, Gerd Leonhard (https://www.youtube.com/watch?v=bB-ZNfCp8uA) (2023.01.04.)
[11] Radio and Television Address to the American People Prior to Departure for the Big Four Conference at Geneva, 1955, The American Presidency Project (https://www.presidency.ucsb.edu/documents/radio-and-television-address-the-american-people-prior-departure-for-the-big-four) (2022. 12. 27.)
[12] Will civilization collapse? | WIRED’s Kevin Kelly, Big Think (https://www.youtube.com/watch?v=nJ0VmT0D8ew) (2022. 12. 24.)
[13] What’s The Difference between Utopia, Eutopia and Protopia?, Hanzi Freinacht, metamoderna.org, (https://metamoderna.org/whats-the-difference-between-utopia-eutopia-and-protopia/) (2022. 12. 27.)
[14] What’s The Difference between Utopia, Eutopia and Protopia?, Hanzi Freinacht, metamoderna.org, (https://metamoderna.org/whats-the-difference-between-utopia-eutopia-and-protopia/) (2022. 12. 27.)
[15] The future our grandchildren deserve, Bill Gates, gatesnotes.com (https://www.gatesnotes.com/About-Bill-Gates/The-Year-Ahead-2023) (2022. 12. 29.)
[16] Optimists Decide the Future | „Wired” Founder Kevin Kelly | Big Think (https://www.youtube.com/watch?v=Emd6rSyebFY) (2022. 12. 24.)
[17] The optimism bias | Tali Sharot, TED (https://www.youtube.com/watch?v=B8rmi95pYL0) (2022. 12. 24.)
[18] The optimism bias | Tali Sharot, TED (https://www.youtube.com/watch?v=B8rmi95pYL0) (2022. 12. 24.)
[19] Is the world getting better or worse? A look at the numbers | Steven Pinker, TED, (https://www.youtube.com/watch?v=yCm9Ng0bbEQ) (2022. 12. 24.)
addictions.com
medicalnewstoday.com
who.int
A jövőről, Martin Rees, Akkord kiadó, 2020
Homo Deus, Yuval Noah Harari, Animus kiadó, 2020
Tények, Hans Rosling et. al., Libri Kiadó, 2018
Mesterség és Intelligencia, George Tilesch, Omar Hatamleh, Libri, 2021
