Miért nem hemzseg a galaxis földönkívüliek űrhajóitól? Igazak-e az UFO észlelések? Félnünk kell-e, hogy egy nap megtámadnak minket fejlettebb technológiával? Összegezzük, amit tudunk és tegyük hozzá, ami logikusan kikövetkeztethető, és leginkább valószínű.
A Fermi paradoxon
A Fermi paradoxon szerint, akármilyen kis százaléknyi eséllyel számolunk is a földönkívüli élet létrejöttének tekintetében, akkor is rengeteg bolygón kell lennie életnek, olyan nagy az univerzum. Azért paradoxon, mert a hatalmas valószínűség ellenére zéró bizonyítékunk van az idegen élet létezésére.
Az univerzumban legalább 100 milliárd galaxis van, mindegyikben 100–1000 milliárd csillaggal, amik körül sok esetben keringenek szilárd égitestek, köztük trilliószámra lakható bolygók is. Ha csak egy nagyon kis százalékukon alakult ki élet, akkor is hemzsegnie kéne a világűrnek az űrhajóktól, nem?[1]
Az élet alapvető kémiai építőelemei az oxigén, a szén, a nitrogén, a hidrogén, a foszfor és a szulfur elég gyakori elemek az univerzumban. Ha egy bolygó felszínén ezek jelen vannak, és a környezet is kedvező, akkor az élet feltehetően elég könnyen és gyorsan létrejön.[2] (A sokat emlegetett szilícium alapú élet Raymond Dessy, a Virginia Politechnikai Intézet és Állami Egyetem kémia professzora szerint nem lehetséges, többek között, mivel a szilícium szilárd anyaggá oxidálódik, ezért nem képes támogatni az életet.[3])
„Akkor hát hol van mindenki?” – kérdezte Enrico Fermi olasz-amerikai fizikus, mielőtt Teller Ede, Herbert York és Emil Konopinski tudóstársaival megalkotta a Fermi-paradoxon elméletét.[4]
Az univerzumban legalább 100 milliárd galaxis van (Fotó: James Webb Telescope © NASA/ESA/CSA and STScI)
Hol vannak az űrlények és a földönkívüli űrhajók?
A Tejútrendszeren kívüli civilizációk jelen tudásunk szerint sosem lesznek elérhetőek. Egyrészt mert az univerzum tágul, így egyre messzebb kerülnek tőlünk, és az utazás még fénysebességgel is több milliárd év lenne.
De csak a Tejútrendszeren belül is 20 milliárd nap (csillag) található, amik közül a becslések szerint minden ötödiknek van lakható zónában keringő bolygója. Ha szerényen számolunk, és feltételezzük, hogy csak ezek 0.1%-án van élet, akkor is 1 millió lakott bolygónak kell lennie a környezetünkben.
Christopher Conselice, a Nottingham Egyetem asztrofizika professzora kutatótársaival a galaxisunkban bolygóközi kommunikációra képes intelligens fajok számát 36-ra becsülték.[5]
Azonban bizonyítékot szerezni az életre és odautazni a galaxison belül rettenetesen nehéz, egészen pontosan évmilliókba telik, mire egy baktérium olyan lénnyé fejlődik, amelyik képes naprendszerek között utazni. Egy fajnak és civilizációjának ez idő alatt rengeteg veszéllyel és problémával kell szembenéznie. A regényekben kalandos dolog más bolygókra utazni, de a valóságban több ezer fényévet utazni azért, hogy közelről lássunk néhány baktériumot, nem annyira éri meg.
Mindezek ellenére az sem zárható ki, hogy a földi élet az egyetlen az univerzumban, amelyik képes volt ilyen hosszú ideig fennmaradni.
„Ott egy repülő csészealj! Hozzátok a legrosszabb kameránkat!” (Illusztráció, © Albert Anthony / Unsplash)
Az összes ufó észlelés kamu?
Sajnos igen, bármennyire is szeretnénk hinni bennük. Senki sem látott még földönkívüli űrhajót, és az ufók senkit nem vittek el sehova. Minden ilyen ufó videó hamis, hazugság, félrevezetés vagy csak félreértelmezés, belemagyarázás. Az ősi idegenek is csak egy mese, semmi több.
Az USA híres 51-es körzetében biztos őriznek valami katonai titkot, de hogy az nem idegen űrhajó, az biztos. Az sem lepne meg, ha csak marketing akció lenne az egész, elvégre az ufó divathullámból és a földönkívüli filmek gyártásából elég sokan jól profitáltak az elmúlt 50-70 évben.
Jelenleg semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy bárhol máshol lenne élet a Földön kívül, sem arra, hogy járt a légkörünkben idegen jármű, repülő csészealj vagy szonda.
Milyenek lehetnek más bolygók lakói a valóságban?
A tudósok között nincs konszenzus abban a tekintetben milyen szintű élet létezhet a galaxisunkban a miénken kívül. Brian Cox, a Manchesteri Egyetem részecskefizika professzora és a Royal Society professzora szerint csak baktériumokat találnánk, mivel a földi komplex élőlények az eukarióták megjelenésével indultak fejlődésnek, ez pedig egy rettentő kicsi eséllyel bekövetkező fejlődési lépés, ami lehet, hogy nem történt meg máshol, csak itt a földön.[6]
A többség úgy gondolkodik, hogy más bolygókon egészen más életformák létezhetnek, de vannak alapvető korlátok, amik behatárolják, hogy ezek a lények milyenek lehetnek. A bolygó alapvető adottságai meghatározzák az ott élni képes élőlények minimum és maximum méretét, sebességét, képességeinek jó részét. Ökoszisztéma nélkül nem képzelhető el komplex biológiai élet, így viszont szükség van egyensúlyra és körforgásra is.
A földönkívüliek egészen biztosan mások, mint mi, de néhány alapfeltételnek meg kell felelniük, ha civilizációt akarnak építeni. Valamilyen légkörre mindenképp szükségük van, és gravitáció is létezik az összes bolygón. Ahhoz, hogy idegen barátaink helyet tudjanak változtatni, valamilyen módon képesnek kell lenniük közlekedni a bolygón, lábakkal például. A lábak azért is hasznosak, mert azokból fejlődhet ki a legkönnyebben olyan szerv, amivel képesek precízen dolgozni, apró dolgokat változtatni a környezetükön, ez elengedhetetlen, ha épületeket, járműveket, kommunikácios eszközöket vagy interplanetáris csillaghajókat akarnak készíteni.
A biológiai élet velejárója az evolúció, amennyiben komplex lényekről beszélünk, hiszen például az ember esetében 35 billió sejt és 107.8 milliárd kilométernyi DNS[7] esetén a mutáció elkerülhetetlen. Az evolúció vak, de a sikeres gének maradnak fenn, tehát egy adott bolygó lényeinek kinézete, alakja és mérete passzolni fog a környezethez oly módon, hogy ők kényelmesen, biztonságosan élhessenek.
Emellett elengedhetetlen, hogy valamilyen módon energiához jussanak („a rendszernek biológiai anyagcserét kell folytatnia”[8]), vagy az ismert energiahordozók feldolgozásával vagy ragadozó életmóddal.
Az emberi evolúció egyik legérdekesebb lépcsőfoka a szemfehérje kialakulása. Ez tette lehetővé, hogy egymás szemébe tudjunk nézni (pontosan látjuk ki merre néz), ezáltal nőtt a bizalom, ami pedig fontos építőköve az együttműködésnek, így a civilizáció fejlődésének.[9] Ha ezek az alaptételek igazak más bolygókon is, akkor a nagy, fekete lencseszemű idegen-ábrázolás sem állja meg a helyét.
Ezek mellett az alapfeltételek mellett természetesen bármilyen formájú, méretű lényeket el lehet képzelni. Elég körbenézni a Földön, mennyire különféle élőlények fejlődtek ki csak egy bolygón belül: bálna, hangya, flamingó, hernyó, elefánt, ember. Akár külön bolygókról is jöhettünk volna mindannyian.
A földönkívüliek technológiája elképzelhetetlen fejlett is lehet a számunkra (Kép: DOE / Berkeley Lab / Roy Kaltschmidt)
Mennyire fejlettek a földönkívüliek?
A fejlődés egyik elengedhetetlen tényezője, a tudás átadása a következő generációnak. Így valamilyen módon tudniuk kell rögzíteni, amire már rájöttek.
Ha csak egy kicsit is fejlett civilizációról beszélünk, annyira nem is különböznek tőlünk, mivel a miénk is egy kezdetleges civilizáció. Ezen a véleményen van Chris Hadfield is, a Nemzetközi Űrállomás nyugdíjazott korábbi parancsnoka.[10]
Ha az evolúciót újra és újra lejátszanánk, akkor más lenne-e a végeredmény, mint amit ma látunk? Arik Kershenbaum zoológus szerint más lenne, de sok minden ugyanúgy alakulna ki, elsősorban azok a dolgok, amiket a fizika törvényei határoznak meg. Ennek igaznak kell lennie más bolygók evolúcióira is. Például a repülés képessége a légkörben. Sokféleképpen kinézhet egy repülő lény, de a repülés feltételei eléggé jól behatárolhatóak.[11]
Ha egy ultramodern, a miénknél akár százezer évvel fejlettebb fajról beszélünk, nos azok már bármilyenek lehetnek, de mindenképp kényelmes, könnyed, ellenálló, túlélésre alkalmas tulajdonságaiknak kell lenniük. Lehetnek saját maguk által tervezett biológiai lények, valamilyen módon digitálisak, félig vagy teljesen mesterségesek vagy akár istenszerű anyagtalan entitások. Jason Wright a Pennsylvaniai Állami Egyetem asztrofizikusa szerint „Ahelyett, hogy a biológiai nyomokat keressük, a technológiát kellene figyelnünk.” [12]
Paul Davies asztrobiológus szerint annyira mások is lehetnek a földönkívüliek, hogy egyszerűen nem leszünk képesek érzékelni őket, ha egyszer találkozunk velük.[13]
Hogyan kommunikálnának velünk a földönkívüli fajok?
Az egymás közti komplex kommunikáció kifejlesztése szintén elengedhetetlen, ha űrhajót akarnak építeni. A szagokkal, vagy jelekkel sok mindent el lehet mondani egymásnak, de sokkal logikusabb a hang (és rádióhullám) vagy fényalapú kommunikáció kifejlődése földszerű bolygók fizikai adottságai szerint. Egy nyelv persze lehet egészen különböző, de a dekódolása nem lehet sokkal nehezebb, mint bármelyik földi nyelvé, hiszen az alapját a környezet leírása adja, és az összetett szövegek felépítése ismétlődő mintázatokat kell, hogy mutasson.
Barátságosak vagy ellenségesek a földönkívüliek?
Az emberiség történelme 4,5 millió év. Mostanra nagyjából eljutottunk oda, hogy tudjuk az élet mennyire értékes, és sejtjük, hogyan lehetne eljutni más bolygókra. Mire tényleg eljutunk egy lakott bolygóra, ahol kommunikációra képes lények is vannak, el fog telni még 1000, de lehet hogy 50.000 év. Addigra szellemileg és erkölcsileg is fejlődünk még valamennyit.
Egy olyan faj, ami képes átutazni naprendszereken, elég intelligens ahhoz, hogy értékelje az életet, tudja milyen ritka kincs az univerzumban, és közös terhünk velük együtt, hogy az időnk véges. A római hajóflottákhoz hasonló alakzatban támadó földönkívüli seregek rettentő emberi és idejétmúlt ábrázolások. Azt is meg merem kockáztatni, hogy egy űrben magabiztosan utazó faj bolygóján nem a kapitalizmus uralkodik, és nem a versengés, a harácsolás a fő tevékenységük, hanem a fejlődés és az összefogás.
A legvalószínűbb, hogy az idegenek nem akarnak beavatkozni a fejlődésünkbe, ezért észrevétlenül figyelnek meg minket, ahogy azt az emberiség kirajzott csoportjai tették a Diaszpóra regényben. Ha pedig mégis találkoznánk velük, akkor úgy beszélének velünk, ahogy nekünk a legjobb, hiszen egy idegen nyelv feltörése semeddig sem tart nekik, ha egyszer idáig eljutottak. Érdemes elolvasni a Gyűrű című Ronil Caine novellát, ha érdekelnek a realista harmadik típusú találkozások.
Az, hogy miért támadna egy faj egy másikra a filmekben is elég gyengén indokolt. Nyersanyag? Élettér? Ugyan már! Egy faj, amelyik galaxisok között utazik, annyi energiát és nyersanyagot szerez magának a környezetéből, amennyit akar,[14] és azt a bolygót terraformálja, amelyiket csak szeretné. Miért mennének bele veszteségek árán háborúba, mikor vannak üres, lakható bolygók milliárdszámra.
Videófelvétel a haditengerészet FA-18 Super Hornet találkozásáról egy azonosítatlan repülő tárggyal. (© Védelmi Minisztérium Fejlett Repülési Fenyegetés-azonosító Program / Egyesült Államok védelmi Minisztériuma) „Semmi új nincs benne, a szokásos zajos videó, amiből rengeteget láttunk már” – írja Michael Shermer, Skeptic magazine. Alex Dietrich, az Amerikai Haditengerészet nyugalmazott parancsnoka úgy nyilatkozott: „Azért, mert láttunk valami szokatlan dolgot, nem állítom, hogy az földönkívüli technológia vagy bármi ilyesmi lett volna.” (Forrás: The San Diego Union-Tribune)
Gyarmatosító ufók támadása
A sokat emlegetett analógia a konkvisztádorok találkozása az őslakosokkal, ami azért téves összehasonlítás, mert egyrészt akkoriban az élet nem jelentett még annyit, mint manapság, a halál sokkal gyakoribb tényező volt mindenki életében. Elfogadottabb volt a kivégzés, a háború, a betegségek általi elhalálozás, amik ma már lényegesen ritkábbak. A gyarmatosítás korában a tudásunk a világról, a kultúrákról, az értékekről és az életről nagyon kezdetleges volt. Másrészt a felfedezők szembetalálkoztak az „idegenekkel”, nem úgy mentek oda, hogy tudták kik és hogyan élnek ott. Képzeljük el, hogy mai tudásunkkal és civilizációs szintünkön is ugyanígy alakulna-e a felfedezések kora? Aligha, bár Stephen Hawking is ezen a véleményen volt.[15]
Mark Buchanan, a Nature korábbi szerkesztője szerint már a kommunikáció is veszélyes ránk nézve, és nem kéne jeleket küldözgetnünk magunkról a világűrbe. Mivel a mi galaxisunk fiatalnak számít, más galaxisokban a földönkívüliek millió évekkel fejlettebbek lehetnek nálunk. Ő is a történelemre hivatkozik, miszerint sosem lett jó vége, ha egy fejlettebb nép találkozott egy primitívebb néppel.[16] De az ilyen találkozások nagy része nem végződött véres népírtással.
Parkes rádió teleszkóp Ausztráliában. Többek között földönkívüli rádiófrekvenciákat is figyel a Galaxisunkban. (Fotó: © John Sarkissian / CSIRO/JPL/NASA)
Első találkozás az idegenekkel
Egy szuperfejlett fajnak tisztában kell lennie azzal is, hogy bármilyen általuk már ismert fertőzés végzetes lehet egy másik fajra nézve, és fordítva. Ezért biztosan nem egy pacsival kezdenék a kommunikációt. Bennük ugyanúgy fel kell, hogy merüljön a dilemma, hogy vajon ellenségesek vagy barátságosak vagyunk-e.
Az evolúció egyik mozgatórugója a sikeresség, a barátságosság[17], a civilizációé pedig lényegében az együttműködés (kommunikáció közös módszere, infrastruktúra építés, munkamegosztás, stb.)[18], amihez pedig kölcsönös nyitottság és bizalom szükséges. Egy harcias, mindent elpusztító, kegyetlenkedő faj aligha maradhat fenn és fejlődhet hosszútávon, és nem juthat el másik bolygókra tovább pusztítani más fajokat. Én ebben nem látok logikát, és a történelmünk sem erre ad példákat.
A fejlett idegenekkel való első találkozásunk valószínűleg egy automata szonda távoli elhaladása lesz, és nem az, hogy kiszállnak egy fényes űrhajóból ők maguk. „Valószínűleg robotokat vagy számítógépeket küldenek először”[19] – mondja Seth Soshtak, a SETI kutatóközpont csillagásza. Attól pedig, hogy megtámadnak minket a földönkívüliek, csak a scifi filmek főhőseinek kell tartaniuk.
Megosztás FacebookonHa kérdésed van, valamit hozzáfűznél vagy vitatkoznál a blogposztról, írj a szerzőnek itt.
Források:
[1] The Fermi Paradox — Where Are All The Aliens?, Kurzgesagt (1/2) (https://www.youtube.com/watch?v=sNhhvQGsMEc) (2023. 01. 15.)
[2] What would alien life actually look like?, Mićo Tatalović, (https://www.sciencefocus.com/space/what-would-alien-life-actually-look-like/) (2023. 01. 15.)
[3] Could silicon be the basis for alien life forms, just as carbon is on Earth?, Scientific American (https://www.scientificamerican.com/article/could-silicon-be-the-basi/) (2023. 01. 15.)
[4] Fermi paradox, Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Fermi_paradox) (2023. 01. 15.)
[5] Scientists say most likely number of contactable alien civilisations is 36, Nicola Davis, The Guardian (https://www.theguardian.com/science/2020/jun/15/scientists-say-most-likely-number-of-contactable-alien-civilisations-is-36) (2023. 01. 12.)
[6] What will extraterrestrial life look like?, Andrew Materson, Cosmos Magazine (https://cosmosmagazine.com/space/astronomy/what-would-aliens-look-like/) (2023. 01. 10.)
[7] Genetics by the Numbers, Chelsea Toledo és Kirstie Saltsman, (https://nigms.nih.gov/education/Inside-Life-Science/Pages/Genetics-by-the-Numbers.aspx) (2023. 01. 15.)
[8] Élet, Wikipedia, (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89let) (2023. 01. 15.)
[9] Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük, Rutger Bregman, HVG Könyvek, 2020
[10] [10] What will extraterrestrial life look like?, Andrew Materson, Cosmos Magazine (https://cosmosmagazine.com/space/astronomy/what-would-aliens-look-like/) (2023. 01. 10.)
[11] Why extraterrestrial Life may not seem entirely alien?, Arik Kersenbaum, quantamagazine.org (https://www.quantamagazine.org/arik-kershenbaum-on-why-alien-life-may-be-like-life-on-earth-20210318/) (2023. 01. 09.)
[12] What will extraterrestrial life look like?, Andrew Materson, Cosmos Magazine (https://cosmosmagazine.com/space/astronomy/what-would-aliens-look-like/) (2023. 01. 10.)
[13] What will extraterrestrial life look like?, Andrew Materson, Cosmos Magazine (https://cosmosmagazine.com/space/astronomy/what-would-aliens-look-like/) (2023. 01. 10.)
[14] Here are 5 things serious scientists believe about extraterrestrial life, SyFy (https://next.voxcreative.com/sponsored/11387354/here-are-5-things-serious-scientists-believe-about-extraterrestrial) (2023. 01. 10.)
[15] Here are 5 things serious scientists believe about extraterrestrial life, SyFy (https://next.voxcreative.com/sponsored/11387354/here-are-5-things-serious-scientists-believe-about-extraterrestrial) (2023. 01. 10.)
[16] Alien Contact Could ‘End All Life on Earth,’ Warns Physicist, Brad Bergan, Interesting Engineering (https://interestingengineering.com/culture/alien-contact-could-end-all-life-on-earth) (2023. 01. 12.)
[17] Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük, Rutger Bregman, HVG Könyvek, 2020
[18] Key Components of Civilization (https://education.nationalgeographic.org/resource/key-components-civilization/) (2023. 01. 12.)
[19] Here are 5 things serious scientists believe about extraterrestrial life, SyFy (https://next.voxcreative.com/sponsored/11387354/here-are-5-things-serious-scientists-believe-about-extraterrestrial) (2023. 01. 10.)
Those amazing Navy UFO videos may have down-to-earth explanations, skeptics contend, Andrew Dyer, The San Diego Union-Tribune (https://www.sandiegouniontribune.com/news/military/story/2021-05-29/navy-ufo-videos-skeptics) (2023.01.16.)
