Örökélet

Hogy áll a tudomány versus halál mérkőzés? Legyőzhetjük-e a halandóságot? És az öregedést? És tényleg akarjuk az öröklétet?

Hogyan élhetünk örökké?

Az embernek előbb-utóbb szembe kell néznie a halandóságával, és nem tehet mást, mint hogy beletörődik, vagy valamelyik vallás válaszaihoz fordul… vagy a tudomány és a technológia segítségével meghekkeli a természet rendjét.

Az örökéletre számos megoldás létezik már, de még egyik sem működik a gyakorlatban, azonban nem jelenthetjük ki, hogy soha nem is fog működni, és egy dolog biztos: a technológiai fejlődést nem lehet megállítani.

Alapvetően két fő irány létezik:

1. transzhumanizmus, amikor a technológia hosszabbítja meg az életünket: mesterséges szervek, robotika, tudat-feltöltés;
2. biológiai-genetikai megoldások: géntechnika, őssejtterápia, lombik szervek vagy gyógyszeres fiatalítás.

Örökélet transzhumanizmus által

A transzhumanizmushoz tartozik az exoszkeletonoktól kezdve, a mesterséges szervek és végtagok nyomtatásán át a tudatfeltöltésig minden, ami az ember és a technológia kombinációja. A távoli célja ezeknek a fejlesztéseknek, hogy egy olyan rendszert hozzanak létre, ami akár örökké képes életben tartani egy embert.

Az élet meghosszabbítása mellett még számos előnye van a transzhumanizmusnak. Egy robot test sokkal ellenállóbb egy űrutazás esetén vagy ha természeti katasztrófa történik. A beépített technológiák szuperképességeket adhatnak az embereknek, ami tovább gyorsítja a fejlődést. Ilyen testben utazott a főhős a 150 éves utazásban.

Ma azt kell eldöntenünk, hogy egy ép fogat lecserélünk egy műfogra, ami szebb és tartósabb lesz. A jövőben azon fognak gondolkozni az emberek, lecseréljék-e a valódi karjukat egy bionikus robotkarra, ami gyorsabb, erősebb és tartósabb.

A tudatunk digitalizálása sok mérnököt, kutatót és céget foglalkoztat. Elon Musk Neuralink projektje is ezeket a lehetőségeket kutatja. Ha sikerülne tökéletes térképet készíteni az agyunkról (emlékeztetőül, egy átlagos felnőttnek 86 milliárd agysejtje van, felfoghatatlanul sok kapcsolódási ponttal), majd leképezni azt egy digitális merevlemezen, akkor halálunk után egy virtuális világban örökké élhetnénk vagy egy android testben léteznénk tovább a valóságban. Ilyen volt a jövőbeli társadalom a Diaszpóra című könyvben. Újabban természetesen felmerült az emberi elme kombinálása mesterséges intelligenciával, ha már egyszer sikerült feltöltenünk azt.

Ha a tudatfeltöltés még nagyon távoli is, az oda vezető út számos hasznos eredményt állít majd az emberiség szolgálatába. Az agy feltérképezése, és összekapcsolása digitális rendszerekkel segíthet megérteni és megelőzni betegségeket, kommunikálhatunk kómában lévő betegekkel vagy éppen helyreállíthatjuk az agyműködést sérülést követően, valamint pontosabbá és kényelmesebbé tehetjük a művégtagok vezérlését. Zoltan Istvan, transzhumanista publicista szerint már 15 éves távlatban sem valószínű, hogy a mai eszközeinket ugyanígy fogjuk használni.[1] A kapcsolat a gépek és az agyunk, testünk között meg fog változni, ezáltal a használatunk is, például kiterjesztett valósággal vagy agyhullámokkal fogjuk vezérelni a mobilt vagy a számítógépeket.

Ha megnézzük az elmúlt évek trendjetit három dolog rajzolódik ki: egyre kisebbek az eszközök, egyre perszonalizáltabbak, és egyre kevesebb a kábel. Ha ez a trend folytatódik, akkor gyorsan eljutunk egy apró, személyes egységhez, ami lehet agy-implantátum vagy egyfajta ékszerszerűség, esetleg tetoválás-matrica, ami vezeték nélkül kommunikál és tölt.

Örökélet genetika és biotechnológia által

Egy biológiai élőlény élettartama azon múlik, hogy meddig és milyen mértékben képes megújítani önmagát.

A Földön bőven találunk hosszú életű állatokat és növényeket, sőt biológiailag halhatatlan élőlényeket is. Ezeknek a genetikai kódját meg tudjuk fejteni, és a mechanizmus, ami védi őket a haláltól jó eséllyel az emberben is működhet. Néhány példa a hosszú életű földlakókra:

1. Matuzsálem, a 4850 éves fenyő
2. A quahog kagyló akár 500 évig is élhet
3. A Grönlandi cápa a 250 évet is megéri, de dokumentáltak 400 éves példányt is.
4. A Grönlandi bálna a legöregebb emlős, vadásztak le olyan példányt, ami 211 éves volt
5. Egyes medúzák megújítják a sejtjeiket a szexuális reprodukciót követően, ezt egyfajta őssejt megújítással csinálják, és bármennyiszer képesek rá, így biológiailag gyakorlatilag hallhatatlanok.
6. A teknősök eddigi legidősebbje 187 éves volt.

Az öregedés végleges megszüntetése a genetika által elméletileg nem lehetetlen. Ha minden betegségre immunisak lennénk, és megállítanánk a sejtek öregedését, vagy képesek lennénk azokat folyamatosan megújítani, akkor elérhetjük a biológiai halhatatlanságot.

A biotechnológia kutatói aktívan dolgoznak rajta, hogy mindenki számára saját szerveket nyomtassanak laboratóriumban, így az elfáradt bőr, szem, szív és gyakorlatilag minden testrészünk megújítható lenne, akár egy autó alkatrészei. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag bármeddig fiatalok, egészségesek maradhatnánk.

Hasonló módszer lenne a sejtjeink megfiatalítására az őssejtterápiás kezelés, ahogy pl. a fent említett medúzák csinálják. Már sikerült egy sejtet visszaállítani őssejt állapotba, majd onnan más sejtté differenciálni. Ez a jövőben akár egy általános fiatalító kúra is lehet, amit évente elvégzünk, és maradunk a kedvenc életkorunkban. A Luna regényben, a jövőben mindenki annyi idős, amennyi lenni szeretne.

A krionika és a DNS megőrzése nem tartozik az örökélet lehetőségei közé. A test vagy az agy lefagyasztása annak reményében, hogy a jövőben majd a technológia képes lesz kiolvasztani, és megmenteni őket a haláltól, egyelőre csak álom (és üzlet).

Ugyanígy a DNS megőrzése sem ment meg senkit a haláltól, hiszen a klónozáskor egy új egyed jön létre, ami nem viszi tovább a donor tudatát magával. Egy ilyen technológia lehetőségeit járja körbe a Lilian regény.

Szociális és etikai problémák

Fel kell tennünk a kérdést, hogy mettől-meddig számít valaki embernek. Fogantatástól? Embriótól? Születéstől? És meddig beszélhetünk emberről? Egy bionikus kar még belefér? És ha valakinek már csak a feje eredeti a többi androidtest? És, ha digitálisan feltöltünk valakit egy robottestbe, akkor még ember? A személyisége ugyanaz csak a fizikai megjelenése más. Ezeket nem lesz könnyű megoldani, de szerencsére van még rá több évtizedünk, mire aktuálissá válik a probléma.

A másik fontos kérdés a túlnépesedés. A bolygó még rengeteg embert képes eltartani, ha a termelést és az elosztást optimalizálnánk, és amiről ma úgy beszélnek, hogy túlnépesedés, az valójában csak logisztikai probléma. Erről írtam itt bővebben.

Azonban, ha minden ember életben marad örökké, akkor merőben más lesz a helyzet, mivel a népesség robbanásszerű, és megállíthatatlan növekedésnek indul. Évente kb. 140 millió gyermek születik a Földön.[2] Ebben az ütemben 7 év alatt egymilliárddal nőne a bolygó lakossága, de vegyük hozzá, hogy ha valaki örökké él, bármennyi családja, és bármennyi gyereke lehet.

Még ha digitális formában léteznek is az elhunytak, akkor is gondoskodni kell róluk, hiszen a szervereknek is kell energia. Ha pedig fizikai valónkban élünk örökké, akkor nagyon gyorsan új életterekre és élelmiszertermelésre lesz szükségünk. Ez már egy sokkal súlyosabb probléma, ami valószínűleg első körben ahhoz vezet, hogy minden élethosszabbító megoldást vissza fognak tartani vagy betiltanak. Ráadásul a gyógyszeripar ma még túl nagy üzlet ahhoz, hogy eltöröljünk minden betegséget és örökké éljünk, de ahogy a kapitalizmus hanyatlik, úgy fognak előre törni az itt felsorolt technológiák is.

Mi lesz, ha sikerül?

Az életünk meghosszabbításának csak akkor van értelme, ha tartalmat is adunk neki. Sokan a mai világban megadatott 70-80 évüket sem képesek kihasználni. Komoly gond a nyugdíjasok számára tartalmas programokat, társaságot, technológiai oktatást nyújtani. Mi lesz, ha ezt száz vagy kétszáz éven át kell csinálnunk, még akkor is, ha nyilvánvalóan kitolódik a nyugdíjkorhatár is.

Már egy 100 éves átlagéletkor, ami 20-25 évvel több a mai várható életkornál komolyan átalakítaná a társadalmakat. Megváltozna a munkához, a házassághoz, a szabadidőhöz való viszonyunkat. Több karrierben kellene gondolkodnunk, és mindenki lenne déd sőt ükszülő is. Jelentősen megnövekedne a földi populáció, ami hatalmas terhet jelent a társadalmaknak, a városoknak, az állátórendszereknek és a gazdaságnak.

De ha örökké élünk, és az embereknek bármennyi ideje van, akkor ez hatványozódik. És felmerülnek olyan problémák, minthogy például megéri ellopni egy csomó pénzt, majd leülni a büntetést. A vallásokban és a kultúrákban is komoly zavart keltene, ha a ’halál’ eltűnne mindenhonnan. Képesek leszünk-e másokhoz kötődni ezer párkapcsolat és ezer barátság után? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell, mert ugyan ki fog megálljt parancsolni az öregedés elleni kutatásoknak? Ki mond majd nemet arra, hogy tovább éljen 50-100 évvel, ha csak egyszer élhetünk az univerzumban?

A kutatásokba még csak most kapcsolódik be igazán az AI (mesterséges intelligencia), ami szignifikánsan fel fogja gyorsítani a munkát, a modellezést, az adatelemzést, sőt akár új megoldásokat is felvázolhat, ha a tanulása eljut arra a szintre, hogy megérti az emberi szervezet működését, így az öregedés problematikáját is.

A hosszútávú eredmény mindenképpen az lesz, hogy a mai értelemben szuperemberek lakják majd a bolygót. Épp úgy tűnnek isteneknek hozzánk képest, ahogy mi tűnnénk varázslónak a 2000 évvel ezelőtti emberek szemében. Ezt Yuval Noah Harari remekül kifejti Homo Deus című könyvében.

De van egy másik aspektusa az örökéletnek. Mégpedig, hogy ha minden biológiai faktort kiiktatunk, ami a halálhoz vezet, akkor is megmaradnak azok a veszélyek, amik kiolthatják az életünket: balesetek, természeti katasztrófák. Ezekre bármilyen kicsi is az esély, ha korlátlan időnk van, akkor előbb-utóbb statisztikailag utolérnek minket. [3]A Polstats becslése szerint 33.000 év alatt 100 emberből 100-at utolér valamilyen nem természetes halál (létráról leesés, villámcsapás, autóbaleset, áradás).[4] Tehát az átlagéletkor akkor sem megy ~7300 év fölé, ha biológiailag örökké élhetünk. Ezt némileg árnyalja, hogy mind a balesetek, mind a természeti katasztrófák egyre kevesebb áldozatot szednek a biztonsági előírásoknak és épp a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. A tényen ez azonban nem változtat, csak a számok lesznek nagyobbak. És még ha szerencsések is vagyunk, a barátaink, családtagjaink mind eltűnnek mellőlünk.

A fent említett medúza, a hydra vagy a homár biológiailag ugyan hallhatatlanok, mégis előbb-utóbb felfalja őket valami, képesek éhenhalni, de a homár például kifullad, ha a korral túl nagyra nő a páncélja.

Az agyunk tárolási kapacitása jelenlegi tudásunk szerint 2,5 millió gigabyte[5], ami azt jelenti, hogy egy idő után csak úgy tudunk megjegyezni új dolgokat, hogy másokat elfejeltünk. Ha ez nem változik, akkor örökélet esetén pár száz év múlva már alig fogunk emlékezni életünk első 50 évére, és így tovább.

Ezek mellett felmerül az is, hogy ki akar több ezer vagy százezer évig dolgozni? Mégis muszáj lesz, különben miből finanszírozzuk a végtelen rendelkezésre álló szabadidőt? De még ha korlátlan is az anyagi erőforrásunk vagy esetleg minden ingyen van már a bolygón, akkor is felmerül a kérdés, hogy mit fogunk csinálni? Pár tízezer év alatt mindent, de mindent be lehet járni a bolygón és ki lehet próbálni, meglehet tanulni.

Összességében lehet, hogy valójában a halál és az élet végessége az, ami miatt az élet olyan értékes, amiért megteszünk mindent, hogy kihasználjuk a rendelkezésre álló időnket, és értékes kapcsolatokat tudunk kialakítani másokkal. Talán pont a halál az, ami megment minket az örökélet elviselhetetlen problémáitól.

Az itt felsorolt technológiákkal számos scifi film foglalkozik, és az alkotók bátran boncolgatják a társadalmi hatásokat. Aki szeretne lazábban elmerülni a témában, itt egy jó filmgyűjtemény.

Az öregedés megállítása

Mielőtt elérjük az örökélethez szükséges technológiai fejlettséget, meg fogjuk hosszabbítani a halandó éveinket. Az öregedés megállítása, valamint a sejtek megfiatalítása önmagában nem jelent még halhatatlanságot, de egy jelenleginél lényegesen hosszabb és egészségesebb életet igen.

A várható élettartam az 1800-as évek végéig nagyjából mindenhol 30-40 év volt, aztán a technológia, a higiénia és az orvoslás robbanásszerű fejlődésével, alig száz év alatt 70 fölé ment ez a szám. James Vaupel PhD, a Dél-Dániai Egyetem Népességdinamikai Interdiszciplináris Központ vezetőjének becslése szerinte a várható élettartam 3 hónappal hosszabbodik minden évben, tehát 4 évtized múlva már 80 felett lesz, 8 évtized múlva pedig 90 év felett. A most születő gyerekek a fejlettebb országokban többségükben megérik majd a százéves kort.[6]

„…ha képesek vagyunk megbirkózni az öregedés alapvető okaival, nincs akadálya, hogy ne lépjük át a 120 éves természetes korlátot.” – Venki Ramakrishnan, Nobel díjas biológus.[7]

Az öregedés megállítása nem science fiction, és a világ legnagyobb tech cégeinek saját divíziója vagy leányvállalata van ezekre a projektekre (Pl. Google Calico, aminek a jelmondata: „megérteni az öregedés és a hosszú élet biológiáját”.). A világon pedig bőven akad gazdag, idős ember, aki örömmel finanszíroz mindent, ami egy kis reményt is ad az élet meghosszabbítására. Egy hasonló projektről szól az Immutáció kisregény is. Érdemes elolvasni azoknak, akik szeretik a horrort.

A gének túlélése határozza meg azt, hogy meddig élünk. Jelenlegi ismereteink szerint a mai emberek életének nagyjából a 110 éves kor a biológiai határa. Míg a 100 év felettiek száma növekszik a világban a 110 felettieké nem. Tehát bármennyire is egészségesen élünk, és kerülünk el minden bajt, betegséget, a 110 éves kor mindenképpen az emberi élet felső határa. (Venki Ramakrishnan)[8]

Jeanne Calment (1875–1997) 122 évig élt, de ezzel ő az egyetlen, aki a 120 éves kort átlépte, és a 110 fölöttiek is csak 14-en vannak bizonyítottan.

Íme néhány a legfrissebb élethosszabbító kutatások eredményeiből:

A géntechnológia a fent említett módszerek mellett alkalmas lehet a genetikai károsodás (pl. telomerek elvesztése) visszafordítására vagy az öregedéssel járó betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítására. Az öregedési folyamatokkal kapcsolatos gének módosítása potenciálisan késleltetheti az öregedést és növelheti az élettartamot. Az olyan technikák, mint a CRISPR/Cas9, lehetővé teszik a pontos génszerkesztést, így az életkorral összefüggő hanyatláshoz kapcsolódó gének megváltoztatását. Ezenkívül az epigenetikai átprogramozás célja a sejtek öregedési markereinek visszaállítása, hatékonyan megfiatalítva a sejteket.

A szenolitikus gyógyszerek olyan vegyületek, melyek az öregedő sejteket célozzák meg és távolítják el. Azokat, amelyek már nem osztódnak, hanem káros anyagokat bocsátanak ki, hozzájárulva az öregedéshez és a krónikus betegségekhez. Ezeknek a sejteknek az eltávolítása állatkísérletekben bizonyítottan javítja az egészséget és meghosszabbítja az élettartamot.

„Az biztos, hogy ami ma a klinikai megoldásoknak csak egy kis cseppje, 10 év múlva árvíz lesz.” – Ray Kurzweil, a Google mérnöki igazgatója.

A nanotechnológia alkalmazása az orvostudományban lehetőséget kínál a sejtkárosodás molekuláris szintű helyreállítására, ezáltal az öregedés kiváltó okainak kezelésére.

A tissue engineering és szervpótlás fejlődése lehetővé teheti új szövetek és szervek növekedését az elöregedett vagy sérült szövetek és szervek helyettesítésére, potenciálisan meghosszabbítva az egészséges élettartamot.

A krónikus gyulladás az öregedés egyik fő jellemzője. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a specifikus gyulladáskeltő fehérjék elnyomása meghosszabbíthatja az élettartamot állatokban. Például az IL-11 fehérje gátlása egerekben 25%-os élettartam-növekedést eredményezett.[9]

Van egyáltalán örökélet?

Dávid Gyula, az ELTE fizikusa szerint 137 kvintilló év múlva minden [10]eltűnik, felbomlik, szétesik, még a fekete lyukak is. Az élet feltételei ennél sokkal hamarabb (1-5 milliárd év múlva) ellehetetlenülnek a Naprendszerben. Tehát sem a Föld, sem az Univerzum nem örök.

A fent említett nagy számok törvénye sem játszik a nagyon hosszú életű, de egyébként nem hallhatatlan emberek kezére, és mint látható, a pszichológiai teher sem kicsi.

Ha mégsem akarunk örökké élni, csak meghosszabbítanánk az életünket, mégis mennyi lenne az az év, ami még jól jön és kényelmes?

Mit tehetünk ma?

Az itt felsorolt technológiák bár gyorsan fejlődnek, nem valószínű, hogy 20 éven belül általánosan elterjednek, de az egészen biztos, hogy 20 év múlva egészen mások lesznek a nyugdíjas évek, mint ma. Elterjednek az exoskeletonnal támogatott ruhák, amik segítik a mozgást, a gyógyszeres kezelések sokkal fejlettebbek lesznek és egyénre szabhatóak. A virtuális világok és a gamifikáció alapvető élményforrás lesz mindenki számára, aki már a PC-s játékokon és okostelefonokon szocializálódott.

A hosszú életnek két fő összetevője van: genetika és életvitel. A genetika része ma még nem befolyásolható jelentős mértékben, de feltérképezhető, és kezelhető. Úgy tartják a genetika 20-30%-ban felelős az életünk hosszáért. A többi 70-80% a környezettől és az életviteltől függ. Az életvitelt tudjuk befolyásolni leginkább, nem szükséges csodatechnológia, csupán három fő pillére van:

1. Étrend
2. Testmozgás
3. Alvás

Egészségesen étkezni egy hozzáállás. A zsíros étel helyett zsírszegény étel választása vagy a cukorbevitelt csökkentése döntés, odafigyelés kérdése.

A napi testmozgás sem kell, hogy komoly edzés legyen; a séta, a torna rengeteget számít (+4 év). A felesleg oda fog lerakódni, ahol a legkevesebbet mozgunk. A fizikai munka nem számít testmozgásnak, nem helyettesíti a hosszú élethez szükséges átmozgatást, nyújtást, kardió-edzést.

Az alvásnak pedig nem csak a mennyisége, de a minősége is számít. Meg kell tanulnunk lelassulni, elengedni a napi problémákat (meg a telefont és a sorozatokat), és nyugodtan aludni.

Ezek mellett fontos faktor a barátságok és a család, mivel a magányos emberek bizonyítottan rövidebb ideig élnek. A szociális elszigetelődés épp olyan káros az egészségre, mint napi 15 szál cigaretta.[11]

Végül, de nem utolsó sorban az agy tornáztatása is sokat hozzátesz az éveinkhez, és csökkenti a demencia kialakulásának esélyét.

Mindez nem csak azért fontos, hogy tovább éljünk, hanem hogy ameddig élünk, azt milyen minőségben, milyen egészségi állapotban tesszük.

Minél többet teszünk a saját egészségünkért, annál jobb állapotban lesz a szervezetünk, amikor megérkeznek az első hatékony fiatalító vagy egészségmegőrző megoldások idősebb korunkban.

Ha jobban belegondolunk a hosszú és egészséges élet legnagyobb részben rajtunk múlik, és nem is annyira pénzkérdés, inkább hozzáállás, döntés, odafigyelés és gyakorlás kérdése. Ha meg a technológia ehhez hozzá tud tenni pár évet, az ajándék.

Ha kérdésed van, valamit hozzáfűznél vagy vitatkoznál a blogposztról, írj a szerzőnek itt.

 

Lábjegyzetek:

[1] Zoltan Istvan: Transhumanism & Artificial Intelligence | The Tyler Wagner Show #1071, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=BIJcff3GEi0)

[2] Births per year, Our World in Data, (https://ourworldindata.org/grapher/number-of-births-per-year)

[3] You Don’t Want to Live Forever, Because Science, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=t7huIVy7YY4)

[4] Polstats (https://polstats.com/#!/life)

[5] What is the Memory Capacity of a Human Brain?, CNS (https://www.cnsnevada.com/what-is-the-memory-capacity-of-a-human-brain/)

[6] How close we are to immortality? / Seeker, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=OoU1zw3CKwM)

[7] Eternal life is ‘a scientific possibility’; Prospect (https://www.prospectmagazine.co.uk/views/people/65633/eternal-life-is-a-scientific-possibility)

[8] Eternal life is ‘a scientific possibility’; Prospect (https://www.prospectmagazine.co.uk/views/people/65633/eternal-life-is-a-scientific-possibility)

[9] Inhibition of IL-11 signalling extends mammalian healthspan and lifespan, Anissa A. Widjaja et. al., Nature.com (https://www.nature.com/articles/s41586-024-07701-9)

[10] Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év, ELTE AtomCsill, Youtube (https://youtu.be/dnL8j6Bh9ks?si=MgqfLvDMWgw-S-NT)

[11] „More broadly lacking social connection can increase the risk for premature death as much as smoking up to 15 cigarettes a day.” Holt-Lunstad J, Robles TF, Sbarra DA. Advancing social connection as a public health priority in the United States. Am Psychol. 2017;72(6):517-530. via Our Epidemic of Loneliness and Isolation, 2023, US Health Service, hhs.gov (https://www.hhs.gov/sites/default/files/surgeon-general-social-connection-advisory.pdf)

Felhasznált források:

Eternal life is ‘a scientific possibility’; Prospect (https://www.prospectmagazine.co.uk/views/people/65633/eternal-life-is-a-scientific-possibility)

Inhibition of IL-11 signalling extends mammalian healthspan and lifespan, Anissa A. Widjaja et. al., Nature.com (https://www.nature.com/articles/s41586-024-07701-9)

How close we are to immortality? / Seeker, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=OoU1zw3CKwM)

The Science of Immortality | Ray Kurzweil Q & A | Singularity University; Singularity University, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=YCooCk4i62E)

Longevity, Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Longevity)

Is Immortality Possible? | Weird Science | BBC Studios; BBC Studios, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=ZTQw0CnLscc)

Biotechnology in the Future: 2050 (Artificial Biology); Venture City, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=uvsyIlKhVlQ )

Is it possible to become immortal?; Interesting Engineering, youtube (https://www.youtube.com/watch?v=CG-9MLr8d7k)

Why we die | The Royal Society, The Royal Society, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=lX-Xzwuxnk8)

Biological immortality, Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Biological_immortality)

The science behind immortality by Kevin Loria, World Economy Forum, (https://www.weforum.org/stories/2017/07/want-to-live-forever-science-thinks-that-might-be-possible/)

Mind uploading, Wikipedia, https://en.wikipedia.org/wiki/Mind_uploading

Zoltan Istvan: Transhumanism & Artificial Intelligence | The Tyler Wagner Show #1071, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=BIJcff3GEi0)

Births per year, Our World in Data, (https://ourworldindata.org/grapher/number-of-births-per-year)

Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év, ELTE AtomCsill, Youtube (https://youtu.be/dnL8j6Bh9ks?si=MgqfLvDMWgw-S-NT)

You Don’t Want to Live Forever, Because Science, Youtube (https://www.youtube.com/watch?v=t7huIVy7YY4)

Our Epidemic of Loneliness and Isolation, 2023, US Health Service, hhs.gov (https://www.hhs.gov/sites/default/files/surgeon-general-social-connection-advisory.pdf)

Polstats (https://polstats.com/#!/life)

Homo Deus, Yuval Noah Harari, 2024, Animus kiadó

What is the Memory Capacity of a Human Brain?, CNS (https://www.cnsnevada.com/what-is-the-memory-capacity-of-a-human-brain/)